Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39
60 MELICH JÁNOS. és az angol Biblia-társaság Bécsben 1897-ben megjelent bolgár fordításában az evangéliumokban a malaszt-nak csakis blagodath a neve (y. ö. Luk. I. 28, 30, II. 40, IV. 22, Ján. I. 14, 16, 17. A BYLBc-féle fordításban a Luk. II. 52.-ben CK^pea áll, de az angol Biblia-társaság fordításában itt is E/Mrc^Tk van). Az orosz EitzsÉBET-féle biblia-fordításban (az 1759-ben Kijevben megjelent kiadást használtam), továbbá az angol Bibliatársaságnak az orosz népnyelvre lefordított (Bécs, 1878) kiadásában a malaszt-nak kizáróan BMroyvrrk a neve (az orosz népnyelvi fordításban Luk. II. 52-ben KTK AHMJKH áll). — Ugyanez áll az angol Biblia-társaság kisorosz evangélium-fordításáról (kiadva Bécs, 1900), a hol a malaszt-nak blagodath a neve (két esetben laska: Luk. I. 30, II. 52.). Az Újtestámentom szerb fordításában már a K/urcv\ATk váltakozik a MH/\ocTk-val. A STOJKOVIC A.THANASu-féle fordításban ŐJiaro^aT = malaszt a Luk. I. 28, II. 40, IV. 22. helyeken, ellenben MHJIOCT = malaszt a Luk. I. 30, II. 52, Ján. I. 14, 16, 17. A VUKDANicrc-féle fordításban ÖJiaro,n,aT = malaszt Luk. I. 28, II. 40, IV. 22, Ján. I. 14, 16, 17, ellenben MHJIOCT = malaszt Luk. I. 30, II. 52. — Hogy a szerbben a malaszt-nak milost is a neve, azt tudjuk a szerb oklevelekből (v. ö. DANICIC szótára és MIKL. Mon. serb.), a hol az oklevél kezdete: no MHAOCTH KOHÍIGH = Isten kegyelméből. Ezzel a szerb MHAOCTk-val (VÜK) már áttértünk olyan nyelvekre, a hol a malaszt-nak tényleg milost a neve. Kétségtelen, hogy a mi malaszt-unk csak olyan szláv nyelvből való lehet, a hol a milost «malaszt»-ot jelentett; épp ezért összefoglaljuk a mondottakat, s kiemeljük, hogy CYRILL és METHOD nyelvében, továbbá az orosz egyházi nyelvben és a közép- és mai bolgárban a malaszt-nak kizárólag E/uro,vkTk, K/\arc>AdTk a neve. A szerb nyelv szókészlete történetében ŐJiarojaT és MHJIOCT a «malaszt». A kutatásnak második főrésze az lesz, hogy vizsgálom, mit jelent az óbolgár nyelvemlékek /WH/\ocTk-ja, mert hisz ez a szó gyakran előkerül a nyelvemlékekben. Ámde a párhuzamos szövegek azt bizonyítják, hogy az óbolg. /v\H/\ocTk-nak a magyarban kivétel nélkül «irgalmasság)), «irgalom» (Döbrentei-k.) a megfelelője. Az adatok ezek :
