Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 59 elő, mindig E/\aroA'k,

rk alakban (v. ö.

VONDRÁK kiadása a szójegyzék alapján), ugyanígy van a szó az Euchologium Sinaiticumban (v. ö. a kiadás 12, 18, 25, 27, 30, 33, 40, 45, 46, 49, 54, 57, 78. stb. lapjain), a Codex Suprasliensisben (9, 19, 29, 35, 39, 40, 45, 49, 51, 96, 109. stb. stb.), a Makedonskij listok-ban (lásd JAGIC: Specimina 27. L), a Fragmentum Chilandare-ban (v. ö. KÜLBAKIN kiadását 25. 1.). — Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy CYRILL és METHOD nyelvében, a legrégibb óbolgár nyelvemlékekben a m. malaszt-nak KAAroA'feTk, KAaroA^Tk a neve. Az óbolg. nyelvemlékekről áttérek az óbolg. nyelvemlékek alapján fejlődött legrégibb, külömböző szerkesztési) egyházi szláv nyelvemlékekre. Az első állomás az 1056—57. évi orosz szerkesztésű Ostromir-evangélium lesz, a hol a m. malaszt-nok az evangélisták fent idézett helyein csakis K/urc»AATk alak a megfelelője (v. ö. VOSTOKOV kiadását az index-szel, 45. 1.: K/uroAATk, K<uro-AATUNAbft); ugyancsak G/urcA^Tk van az orosz szerkesztésű «Vita Methodii»> legendában is (Cap. VIII. XI. XV. XVII,). A második állomás a XII—XIII. századi középbolgár Dobromir-, Trnovói és a Sreckovic-féle evangélium-fordítások lesznek, a hol újból kivétel nélkül a magy. malaszt-nak csakis K<urc»ArkTk, K/uroAATk felel meg (v. ö. JAGIC: Dobrom. ev. II. 12; Trnov jev. Starine XX. 200. és XXI. k.; Srednj. bug. jev. Sreckovicevo, Starine XXIX. 187, 191.). Hasonló az eset egyéb középbolgár szerkesztésű nyelvemlékekben is; így a Parim. Grigor.-ban a malaszt mindig K/uroA*Tk (v. ö. 33, 44, 81, 100, 110, 12(5, 134, 135, 154, 174. 1.). A harmadik állomás az egyházi szláv nyelv szerb szerkesztésű régi emlékei lesznek. A szerb szerkesztésű Evangelije kneza MIROSLAVA a malaszt-ra, csakis a B/uroA'KTk szót használja; ugyanez áll a MiHANOVic-féle töredékre (v. ö. Szt. Pál II. lev. Cor. VI. 1: KAArOA'kTk = KOMJÁTI : malastyath, iotetemenyeth, KÁROLYI : kegyelmét), Horn. Mih.-re, Nikol. jev.-re, Apostol. Sisatov.-ra, (v. ö. Apóst. XI. 23, XIV. 25, XV. 11, 40, XVIII. 27. stb.). A kutatásnak negyedik állomása az lesz, hogy végig kisérem a szó történetét egész a legújabb biblia-fordításokig. Itt aztán a következőket találom: A bolgár evangélium-fordításokban kivétel nélkül blagodath a magyar malaszt egyértékese. A EYLEc-féle 1840-ben megjelent