Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 429 feljegyzésem, Vas-m. Péterhegy); más kifejezés: veriga, hazai szlov. riegel = rerigác. 2. Horv. ca nyelvjárás: lanac (egy. nom., acc, a többi esetben az a hosszú: lánca, stb., v. ö. NEMAN. I. 380, STULLI) = catena (MICALTA, VOLTIGGI) ; a tengerparton a szó elterjedését nem tudom megállapítani, a raguzai BELLA-féle szótárban a szó elő nem fordul, e helyett veriga és singjer (v. ö. Isztriai horv. prot. ford. sin£ir, BJELLO. megjeg3rzi, hogy

a szinqyir Szlavóniában járatos) áll; ugyanitt lancjoch (mali lanac MICALIA) is előfordul | kajterület: lancz, lánec (JAMBR., HABDELICH) ; sVo-terület (szerb): lánac (VÜK megjegyzi, hogy csak «u vojvodstvu» járatos. 3. A bolgárban a szerbséggel érintkező területen egy adatban lanec is előfordul (DUVERNOIS), de ez szerb eredetű szó; a bolgárban verigű a láncz és retesz (— riegel), rézu: a retesz neve. A m. hosszú á külömben sem magyarázható meg egy nyelvből, a mely a quantitásbeli külömbségeket nem ismeri. 4. A többi szláv nyelv közül a lengy. láncuch, fehéror., kisor. lancúg'b, AANUKTTV (= catena), or. lancjuga (SREZNEVSKIJ) képzésük miatt nem jöhetnek számításba (v. ö. SCHRADER, Eeallex., MIKL. EtymWb., Vergl. gr. II. 283 s litv. Inicúgas =a ketté, NESSELMANN). A kisor. ban lánc is van, e mellett előfordul lanka is (v. ö. ZE^ECHOWSKI) S ez talán magy. eredetű. — Hangsúly: lanac, lanac, Id/tca az a-n volt. Ha mi már most a lánc < *lanhch elterjedését nézzük, a magyar szó szlov. horvát eredetűnek bizonyul; a földrajzi elterjedés ez: