Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

426 MELICH JÁNOS. ^OTiídlIIÉ IIC»l'pÉUÉH'KIH OT'kKp'klllTH AP'kJKH/Wkl/ft A\IKH\v\,kHk!rki,SV 3AA0rkl). f) ü^iKopa = zavora: vectis (v. ö. MIKL.. Lex pal.), előfordul Cod. Supr.: 233 (3AKep'ki ?KíA'k3N'M); ezzel függ össze a magy. zár, závár szó ; v. ö. bolg. zavárka (cnoÜKa, Sborn. XIV. 197, oláh zovor, zovor: riegel (WEIGAND Jahrb. VII. 133.) és Psalt. sin. XXXIV. 3 : ^VKhpn. E fejtegetés után kimondhatjuk, hogy a m. láncz (catena) ós retez, retesz (catena; vectis, pessulus) szavaknak megfelelő szó az óbolgár nyelvemlékekben elő nem fordul. Abból, hogy a catena és vectis fogalmára több kifejezés maradt reánk, azt is következtethetjük, hogy hasonló szó az óbolgárban nem is volt. Az óbolg. nyelvemlékek alapján fejlődött külömböző szerkesztésű egyházi szláv nyelvemlékekben a következőket találjuk : A) A középbolgár nyelvemlékekben «catena» =s ;KJKÉ JKM*k3kH0 (v. ö. Slépő. Ap. Ephes. VI. 20, Trn.: Luk. VIII. 29, AZCAVK ?KÉ/\Hk?HA/uTk: Márk V. 4.); KfpHra (v. ö. Trn.: Márk V. 3, Dobrom.: Luk. VIII. 29.); ugyanez a veriga áll az újabb bolgár fordításokban is (BYLEC, népi bolg. ford.). B) A szerb-horvát fordításokban ugyanezt találjuk; u2e ieUzh.no áll a régebbiekben (v. ö. Mir., Nik., Hvalov ruk. és Ap. Sis.: Ap. csel.: XII. 6, 7. XXI. 33, II. Tim. I. 16, BÉRC.: Ülomci Ap. csel. XII. 6, 7, Apocal. XX. 1.), veriga az ujabbakban (VÜK). — A latin betűs horvát-dalmát emlékek veriga t irnak (zárai, spalatói: Ap. csel. XII. 6, 7.). Ugyanezt találjuk a TRÜBER féle protestáns újtestamentomban és az isztriai ótestamentomban (v. ö. Ezek. XIX. 4, máskor sinzir: Jerem. XL. 1, 4.). C) Az orosz nyelvemlékekben az víe ieUzhno váltakozik a veriga-vdl (v. ö. Ostrom., Ostrogi. Erzsébet biblia. AMFILOCHIJ). Itt azonban rendkívül fontos, hogy egy 1525 évi fordításban a catena retezh-zel van fordítva (v. ö. AiaFiLocHunál: Apocal. XX. 1, Apóst. csel. XII. 6. XX. 33, XXVIII. 20.). Ezek az adatok azonban, a melyek MIKL. Lex. pal.-ban is előfordulnak, kisorosz nyelvi adatok, a mint később látni fogjuk. D) A szlovén bibliafordítások közül az osztrákföldiek ketina-t (DALMATIN, v. ö. MEÖISER: ketten — ketina. croat. veruga, lanaz) és veriga-t (mai osztrák szlovén fordítás) használnak. Fontos azonban, hogy DALMATIN bibliafordításához mellékelt registerben azt olvassuk, hogy a mi Krajnában ketina (v. ö. MEGISER szótárát: ketten — ketina — croat. veruga, lanaz), az «slovenski, besjazhi», azaz Dráva-Szávaközti szlovén nyelven veruga, lanaz.