Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399
422 MELICH JÁNOS. Konkoly. Kétségtelen dolog, hogy a bolg. nyelvjárások egy részében a konkoly-nak kbkőlh a neve. Ez alak található a EYLEc-féle bolgár evangéliumfordításban és MIKLOSICH Diction.-jában. MIKLOSICH EtymWb.-ja, valamint DUVERNOIS szótára azonban kbkal és kbklica alakot közöl (régi iratokból: kartkai). Jól tudom, hogy a bolgár nyelv egy kis részében járatos a szó, s ha mégis e fejezetben írok a szóról, teszem azért, hogy CYRILL és METHOD nyelvében éppúgy nem fordul elő a K.Y.KO/\K = kqkolb, a mint nem fordul elő a szó ma sem a maczedóniai bolgár nyelvjárásokban. Az óbolgár nyelvemlékekben két kifejezés van a m. konkolyra, ; ezek: a) nA'kKÉA'k = pléveib. E szóra a párhuzamos helyek a következők : Máté XIII. 25, 26, 27, 29, 30, 36, 38, 40: Miinch.-k.: korikot, Jord.-k.: konkol, Heltai: konkol, Károlyi: konkol = Vulg.: zizania || óbolg. emlékek : Assem.: pttvd'b, Zogr., Mar.: IIAHVKCA'K, Sav. kn.-ában nincs meg a hely = gör. CiCávta; ugyanezt a plévefa-t találjuk az ÜNDOLSKU-fóle evang.-tóredékben (v. ö. JAG., Spécim. 48—49.), valamint a Fragm. Chilan.-ben (v. ö. JAG., Spec. 65, KULBAKIN 30 1.). (3) ?H2[ANHI€ = zizanije. Az óbolgár nyelvemlékek közül a Fragm. Chiiandariense-ben fordul elő a szó (v. ö. JAG., Spec. 66, KULBAKIN 11, 28. 1.) s a gör. C'-Cávtov átvevése. A m. konkoly-hoz hasonló szó az óbolg.-ban nem kerül elő (óbolg. kukidh = cuculla, csuklya, pallium Euch. Sin. 182. 185.). E két név megvan az egyházi szláv nyelvemlékekben is (v. ö. MIKL., Lex. pal., SREZNEVSKIJ : Materialy); ha mi a külömböző szláv bibliafordításokat vizsgáljuk, akkor a konkoly nevére három kifejezést fogunk találni: ezek: a) pléveliy = konkoly: 1. Orosz fordítások (Ostrom., Ostrog., Erzs.-bibl., or. népnyelvi); 2. Bolgár fordítások (Trn., Dobrom., Polív.. Sreck., népnyelvi bolg.); 3. Szerb-horvát fordítások (v. ö. Mir., Nik., Hvalov rukopis, BERCIC : Ulomci). P.) Ij'dji Iji'ljka — konkoly. E kifejezések olyan nyelvemlékekben fordulnak elő, a melyek latin betűkkel vannak írva s semmi fejlődésbeli összefüggésben a gör. kel. szláv fordításokkal nem állanak (v. ö. spalatói BERNÁT- és BANiN-féle horv.- dalmát lectionariumok, éjszaki c-Sít-horv. protestáns TRUBER-fordítás, ljuljka: krajnai szlov. ÜALMATiN-fele fordítás).