Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 423 7) A harmadik csoportba valók azok a fordítások és egyházi szláv nyelvemlékek, a hol a konkoly-nak a magyarhoz hasonló hangtestű szó felel meg; ezek: orosz nyelvemlékek: KSKOAK (V. Ö. SREZNEVSKIJ: Materialy. MIKL. Lex. pal.), kisor. népi fordítás: kukílb, lengy. kakol, cseh : koukol, tót kúkol, osztr. szlov. népi ford.: kukolj (U-YHI, de v. ö. kokojl = zizania. MEGISER), hazai szláv. KüzMics-féle : koukol, szerb STOJK.-féle : kukolb. — A bolgár fordítások közül EYLEC-nél van kr

bkólb,

másutt plécelb. A szláv nyelvek ma a m. konkoly-xa, a következő szavakat használják: 1. or. kúkolb, kisor. kukílb (ZELECHOWSKI Pisk. 57.), lengyel kakol. cseh koukol, t. kúkol, hazai szlov. koukol (KÜZMICS és Luth. 12.), osztr. szlov. egy része: kokolj (v. ö. PLETERSNIK, MEGISER), szerb-horv.: kaj-ter.: kukolj (HABD., BJELLOST.), kukolj (= konkoly, JAMBR.), sío-terület egy része : kúkolb, más részében kukolj — vicia (v. ö. MICALIA, BELLA, LINDE). bolg. kbklica, k'bhal, kbkólb. 2. horv. &í-terület: ljulj (BELLA, LINDE), Ijuljka (VOLTIGGI), krajn. szlov. (DALMATIN, PLETERSNIK : Ijuljka). A bolg.-ban ljuljkú — wiege s egészen más eredetű szó (v. ö. CANKOF Gram. 179.). 3. bolg. plévekb (DÜVERNOIS), burének (MIKL. Dict., DUVERNOIS, összefügg a magy. burján-ns,!).