Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 421 ugyanaz, a mi az oroszban is van; itt is megvan a KopojiB szó, de az orosz méltóság- vagy fejedelmi czímek közt nincs. 5. Utolsó pontúi hangtani érvet is hozhatnék a király bolgár eredete ellen (bolg. rövid a = cseh-tót-szerb-horv. hosszú á, Arch. IV. 577, LESEIÉN : Quantitát 21. v. ö. lejebb), de ez keveset nyomna az 1. 2. 3. 4. alatt kifejtett érvek mellett. Arra a kérdésre már most, honnan való a magy. király szó, nem elégséges tudnunk hangtani, szótörténeti, földrajzi érveket. Az bizonyos, hogy a magyarok fejedelmei nem hozták magukkal királyi czímüket, hanem itt a hazában az 1000. év táján vették föl. Ez a körülmény újból a bolgár eredet eHen szól. Hazánk területén azonban a honfoglalás idején nem voltak kralh-ók. A XIII. századi orosz szerkesztésű Vita Methodii ugyan morva «király»-ról szól (eap. IX. X. XVI: /wepaKkCKAro Kopo/ira), de ez kétségtelen orosz nyelvhasználat, a hol a szó nem a mai király értelemben veendő. KOCEL, ROSTISLÁV, SVATOPLUK «dux»-ok (v. ö. Starine XII. 216: ad ducem patrise), princepsek, K'kHA.Hk-ek (v. ö. JAG. Codex Slovenicus), tehát fejedelmek voltak. A cseheknél azonban a X. században kralh, králj, kral-ok vannak, a horvátoknál a XI. században szintén králj'-ok az államfők czímei (v. ö. aBaskai nagyobb kőfelirat, GEITLEE : Die albán. Schriften 187.), s ugyanígy a szerbeknél (v. ö. MIKL., Mon. serb.). A szó tehát a magyarba csak olyan területről jöhetett, a hol az állam feje szintén kralh volt. S ez nézetem szerint megint csakis horvát-szlovén-cseh lehetett a X. század végén. A bizonyítás szempontjából a XI—XV. századi adatok késeiek (v. ö. SURM. I. 6, 146. stb., Starine VII. 119.), értékesek csak a X—XI. század elejiek. Ennyi okkal tehát sikerült valószínűvé tennem, hogy a m. király bolgár eredetű nem lehet. Ha a szó eredeténél tisztán csak a mai nyelvek tanúságtételére hivatkozunk, akkor a bolgárt szintén ki kell zárnunk az átadók sorából. A szláv kralh szónál ugyanis hosszú a van a szerb-horvát-szlovén-cseh-tótban, ellenben rövid a van a bolgárban. Hogy ez mikép függ össze a hangsúlyozással, részletesen elmondom a hangtani részben (v. ö. LESEIÉN: Betonung und Quantitát 21. alatt).