Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 417 czíműről SOBOLEVSKIJ azt bizonyította, hogy morva-tót szerkesztésű szláv nyelvemlék), de előtte az lebegett, hogy az óbolg. nyelvemié* kek szókincse hosszabb történeti fejlődésnek az eredménye, a melyben sok, nem bolgár szó van. A klephch szóval azonban JAGIC mást is akart bizonyítani. Azt akarta kimutatni, hogy a bibliának ótestamentumi részei közül is voltak egyes darabok még METHOD életében lefordítva. Az ótestámentomban ugyanis szó van kelepczéről, mint «madárfogáshoz való eszköz»-ről (v. ö. Gyöngyösi-szótár^ a hely Példabeszédek IV. 5. alatt olvasható, v. ö. Grigor. Parimej^ nik-ban a külömböző változatokkal 164. 1. : KIKO IITHHA (Í) KAÉIIUA, w KACIIII,A, KAfnfHk, KAfiiKHA, KAínuí, Osztrogi biblia: AKH IITHYA w CKrtínHW, DALMATIN : iz roke, DANICIC : iz ruke, szorb biblia: sruki = KÁKOLYI : kezéből, KOM. CSIPKÉS : kezéből, TAKK. : kezébői), s i;A{/ikii,k a szó alakja. Mivel már most a szláv nyelvek közül csakis a tótban van klepec = tendicula, kelepcze (BERNOLÁK) jelentésű szó (v. ö. horv. klepac: kalapács, mérleg, serpenyő, NEMANIŐ I. 383, szlov. kle'pec: hammer, klepper, szerb: horvátországi: klépac kalapács VÜK, bolg. ki épe: dengeln, an das brett schlagen, beschmutzen, CANKOFF 176, DUVERNOIS), következtette, hogy e szó csakis a magyarországi tótból kerülhetett az egyházi szláv, s így az ótestámentomi fordításba. E tanítás helyessége mellett fel lehet még hozni, hogy a klephch olyan klepqti szláv igével függ össze, ja melynek jelentése «claudere, csukni, rekeszteni" (v. ö. zaklepi*, claustrum, VONDRÁK, Altk. gr. 91.). S ez a jelentés előkerül a csehmorva szerkesztésű Kijevi levelekben (föl. V., JAGIC: WB1. 51.). a hol 3AK/\fiiÉ = zaklepe: reclusit. Az óbolg. evangéliumok közül zaklepe van a Cod. Mar.-ban (Luk. III. 20. = Münch.-k.: berekezte), míg a Zogr.-ban zakljuci áll (v. ö. a külömböző nyelvemlékekben: megfeleléseket Starine XIX. 209.). s ugyanakkor a középbolgár fordításokban zatvori, zakljuci áll (v. ö. JAGIC, EV. Dobr. II. 18.). E vizsgálódás tehát azt mutatja, hogy a klephch-nek megfelelő zaklepa.fi (zaklepe aoristos egyes 3. személy, JAG., Zur Entsfc. II. 65, 74.) sincs meg akármilyen kéziratokban, hanem főleg olyanokban, a melyeknek az eredet, a másolás szempontjából hazánkkal valamelyes összefüggése van. A kelepczé-vel rokon jelentésű a magyar tőr, rcafk (V. Ö. Jerem. V. 26, 27, KOM. CSIPK.: a tőrt megvetették a madarászok, KÁR.: tőrt, TÁRK. tört és ke'epczéket = Osztrogi bibi.: IITHYNKIH Nyelvtudományi Közlemények XXXII. 27