Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

416 MELICH JÁNOS. kékből sem mutatható ki, jóllehet elég népies gyógyítást tartalmazó szláv kézirat van. A szó azonban ma csaknem az összes szláv nyelvekben előfordul, s ebből joggal lehet következtetni, a mit LINDE ír szótárában, hogy az egyházi nyelvben *kopyih>iiki> lehetett az alakja. A magyar szó eredete szempontjából már most az a fontos, hogy a szláv nyelvek egy része kopytbnikh, más része kopytbnak'h alakot mond. A) kopytbnik'h: 1. or. kopytnik (változat: kopytent, kopytki): asarum europseum (DALJ.), kopytnik = podlésnik, asarum europoeum, európai kopotnyák (MITEÁK) ; kisor. kópitenb, kopítnik : haselwurz (ZELECH.). : 2. lengy. kopytnik: haselwurz (LINDE), cseh-tót: kopytnik : haselwurz (KANK). 3. szlov. kopítnik = asarum europseum (PLET.). 4. szerb (Montenegró): kopitnik = asarum europseum (VÜK). B) kopythúak, képezve kopytbnb-hő\: 1. Az egész szerb-horv. területen : kopitnak (MICALIA : kopitgnak : trava, asarum. BJELOST. : kopitnak : asarum, JAMBR. : kopitnyak : hedera terrestris : a földön elfolyó borostyán, itt fünevek még: pasztervyak, bobovnyak, píyiichvyak, buhnyak stb., VÜK: kopitnjak: asarum europseum, horvát akad. nagyszótár), boszniai: kopitgnak, raguzai kopitgnak (LINDE), Noviban kopitnak. 2. kisor. kopitnjak: haselwurz (ZELECHOWSKI és horvát nagyszót.). Ez összehasonlításból kitetszik, hogy a kapotnyak neve szerbhorv. területen -hnjak képzős alakban járja. A bolgárból a szót nem tudjuk kimutatni, a szótárak nem tudnak róla (DUVERNOIS). Lehet, hogy előfordul, lehet hogy nem. A m. kapotnyak ezek szerint képzője miatt csakis horv.-szerb eredetű lehet (szlov. kopitnjak = hufmesser). Kelepcze. JAGIC, Zur Entst. II. 60. lapján annak a nézetnek adott kifejezést, hogy az egyházi szláv nyelvemlékekben előkerülő lumkHh, K/Vfuhii,u = klepbch, klepbcja: tendicula, TÍO^ÍQ moravismus, illetve slovacismus. Jól tudta JAGIC, hogy a klephcb, klepbcj>t megvan MIKLOSICH : Lex. pal.-ában és SREZNEVSKIJ : Materialy-jaiban (a szó ismeretes egy-egy adatban egy XI., egy XII. és egy XIII. századi kéziratból, e kéziratok közül a XIII. századi Besedy papy Grigor.