Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Kalmár Elek: A határozókról - III. 343

34S KALMÁR ELEK. igaza van valamiben, enni eszik, evést eszik, lábaira nézve gyors. Azt hiszem, helyes ezeket úgy fogni fel, hogy a mondat a határozó nélkül is érvenyes, tehát az alany a határozó nélkül is hasonlít valakihez, bűnös, igaza van. eszik; és ámbár tulajdonkép nem az egész alany, hanem csak a határozó hasonlít, bűnös, igaz és a határozóval megszorítjuk az evés értékét, mégis nem úgy van értve, mintha ezek befolynának a cselekvésre, hanem mintha csak kisérnék az alanyt, véletlenül megvolnának mellette, mint a fegyver, a bot, a kalap. A tekintethatározót a magyar nyelvtanok mellőzik, csak SZINNYEI régibb nyelvtanában fordul elő a határozók legutolsója gyanánt. Én az átvitt értelmű helyhatározók közt a társhatározóval soroltam össze, SIMONYI a Magyar határozókban a módhatározók közt tárgyalja (T. 95, 384. 1.), mint KUMMER (14-2. 1.). A jelen dolgozat rendszerében is íme a társ- és módhatározó osztályába kerül. Hasonló közömbösséggel az alanynyal egy irányban haladnak a k ö z é p f o k -nál ragos határozója és a felsőfok «közt», «közűb) névutós határozói, a csoport ha tározók (partitivus), mint az eddigiek is, nem ugyan az alany cselekvését, de hasonlót teljesítve: az egészséges arcz szebb a rózsánál; a rózsa nem teszi az arcz szépségét, csak osztozik benne, társul van az arcz mellé állítva, a szépségük nem közös; «a rózsa legszebb a virágok között»: a virágok a rózsa társai, a rózsa is virág és vagy köztük van hagyva, vagy ki van emelve közűlök : a virágok köml legszebb a rózsa, és a cselekvést a virágok is teszik, ők is szépek. Míg a tekintethatározó kisebb az alanynál, a középfok határozója egyenlő vele (csak a tulajdonsága más fokú), a csoporthatározó pedig nagyobb az alanynál s ennyiben majdnem átmenetül szolgál a hely- és társhatározók közt. Csak azért nem lesz a csoporthatározó mégsem helyhatározóvá, mert belőle új alanyt vagy tárgyat lehet a mondat alanya mellé szerkeszteni: kiválasztok egyet a virágok közül: az az egy is virág. De nem csoporthatározó a BALOGH PÉTER példája (ő sem mondja annak): szép az egyetértés testvérek közt: a testvérek nem egyetértések, hanem úgy foglal helyet közöttük az egyetértés, mint a virág a fák között. Szükséges, hogy a csoporthatározó és az alany társak legyenek. Az alanynyal egy irányban haladó társak az alapfokú hasonlatokban előforduló -ként ragos szók is: a tó tükörként nyugszik; a tükör is nyugszik, de nem az alanynak, a tónak nyugvásával, hanem egy más hasonlóval, mely nincs is jelen, mert a tükör sincs jelen. «Az apostolként)), «az apostol szerint»: az apostol is úgy beszél, bár nem ő indítja a beszélőt vagy az alanyt szólásra; «pórúl jár»: úgy jár, mint a pór, de a pór nem foly be az ő esetére; <<magyarúl beszél»: mint egy magyar ember, tehát a magyart