Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

332 MELICH JÁNOS. meg ,szék, gyertyatartó' jelentésű. A népnyelvi közlések meg arról is értesítenek, hogy a bolg. stol a kocsi tengelyének a vánkosa (v. ö. DÜVEKNOIS és Sborn. VII. 229.). A hazánkon kívüli bolgár nép nyelvében az asztal-nak ma mása a neve, a mi török eredetű szó (DUVBRNOIS), ugyancsak masá az oláhban is az ,asztal', a hol pedig meg kellene lenni a stol = tisch-nek, ha a bolgárban meglett volna (v. ö. WEIGAND, Jahresb. VIII. 316.). Ha e hosszú fejtegetés után megrajzolom az asztal = szláv stol geográfiai térképét, az fog kiderülni, hogy az asztal lehet orosz, szerb-horv., hazai-szlovén-tót-cseh-lengyel eredetű, csak éppen bolgár nem, mert itt sohasem hívtak az asztal-t síoZ-nak, hanem trapeza-nak, masa-nsbk, míg a stol itt ,széket' jelentett. Végűi megjegyzem, hogy az asztalnok méltóságnév bolgár czímek közt nem fordul elő, ellenben megvan a XIV. században az oroszban, a XH-ben a csehben. De ennek a fejtegetése ezúttal nem tartozik ide. Derék. Mindenek előtt egy nézettel kell leszámolnunk, a mely a szó szlávságát érinti. MUNKÁCSI a tények teljes ismerete nélkül azt írja