Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 331 P) mim (lat. mensa-ból) az egész szlovénségben (v. ö. PLE­TERSNIK, MEGISER, DOBROV. Slav., Hanka-féle 119), itt a stoll (MEGISER: banck), stöw (Sitzungsb. CXIII. 389, PLETERSNIK) ((szé­ket » jelent. -() trpeza : déli horv. dalmát-nyelvben (v. ö. MICALIA, BJELOST , STULLI, Eaguzában trpeza EAD LXV. 168, Trpan-ban Eaguza mel­lett : EAD GIII. 80.). 3) astal: szerbben magyar eredetű, VUK és MIKL. (Slav. Elem.); ugyanígy a szerbiai bolgár nyelvű Pirot-ban Sbornik VII. 230: acTáji. Ez astal megvan a szerbiai oláhban is (v. ö. WEIGAND, Die rum. Dialekte der ki. Wal., Serbiens und Bulgariens 82. lp.). Az eddig tárgyalt nyelvek közt nem volt szó a bolgárról. Azt ugyan értettük, hogy Maczedóniában CYRILL és METHOD görög szóval nevezték az asztal-t epp úgy, mint latin, illetve északi olaszszal a szlovénség egy része (misa). Nekünk azonban azt kell kimutatnunk, hogy sem ma, sem a múltban semmiféle bolgár nyelvjárásban az asztal-t nem hívták stol-nsik. A középbplg. szerkesztésű evangélium — (Dobromir, Trn., Sreck., Poliv.) és apostolus-fordításokban (v. ö. Ochridai, Ap. csel. XVI. 34.) csakis trapéza fordul elő. Ugyanezt találjuk egyéb emlé­kekben is (v. ö. JAGIC, Zlatoust, 55). LAVROV szótárában sincs egyetlenegy stolb ,tisch' középbolgár nyelvű adat. Az újabb biblia­fordítások azonban tanulságos vallomást tesznek; meg tanuljuk belőlük, hogy az asztal-nak trapéza, trapéza a neve, míg ellenben a stol állandóan széket jelent. íme az idézetek : 1. Márk XI. 15: Münch.-k : aétalocat es zekéket = EYLEc-téle ford.: trapézyte i stolovete. Népi bolg.: trbpezy-téi stolove~té. (Obolg.­ban sédaliste = szék). 2. Máté XXI. 12: Münch.-k.: aétalocat es zekéket = EYLEC; trapézyte i stolovete. Népi bolg.: trhpezy-té i sédalisca-ta. Hogy itt a bolg. stol szék-et és nem asztal-t jelent, arra össze­vetendő, hogy a mai bolgárban is a stol — ,szék, sella* jelentésű (v. ö. DÜVERNOIS, CANKOFF). EYLEC-nél a stol ,gyertyatartó, cande­labrum' jelentésű is (v. ö. Márk IV. 21, Luk. VIIL 16, XI. 33: na stőlat'b == Münch.-k.: af gert'a tartora). A hazai bolgárban az asztal szintén tarpe'za (v. ö. UZUN, Manakii kathekizmus, 22. 1.). Ezek után kimondhatom azt, hogy a bolgár nyelvtörténetben (a Troj, prica adatait itt figyelmen kívül kell hagynunk, Star. III. 160, 164, 174.) az asztal-nak trapéza, trbpeza a neve, a bolg. stol

Next

/
Thumbnails
Contents