Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

330 MELICH JÁNOS. daska (v. ö. BERCIC, Ulomci, Máté XXL 12, Ján. II. 15). A népnyelvén írt s északi horvát ca-nyelvű, glagolita irású Benczés-regulákban (XVI. száz.) azonban a mensa kivétel nélkül stolh fv. ö. Keg. sv. Ben. Starine VII. 100, 105 (3-szor), 122]; S) A latin-betűs horvát (dalmácziai) népi biblia-fordítások közül a Zárai és a Bernardin-féle lectionariumok kivétel nélkül stol-n&k fordítják az asztal-t mindkét jelentésben, míg a BANiN-féle lectionariumban trpeza = tisch (Máté XV. 27, Luk. XXII. 21, 30.), stol = pénzváltó-asztal (Máté XXI. 12, Ján. II. 15.); — f) A protestáns, északi co-nyelven írt emlékek közül TRUBER 11 eset közül 8-szor ír stol-t s csak 3-szor trpeza-t (mindkét jelentésben); az isztriai horvát népnyelvi fordításban meg (XVI. száz.) 3-szor van trpeza (Ezs. XX. 5, Ezek. XXIII. 41, XL1II. 16) és 9-szer stol (Ezs. XXVIII. 8, LXV..11, Ezek. XXXIX. 20, XL. 39, 40, 41, 42, 43, XLI. 22, Dan. XI. 27, Malach. I. 7, 12.). Ebből az a tanulság, hogy a mint ma, úgy a múltban in, a horvát nyelvterületen vagy trpeza, vagy stol volt az asztal neve a népnél. A geográfiai elterjedésre majd később térek rá. cl) A szlovén biblia-fordítások közül a krajnai nyelven írt ÜALMATiN-féle (XVI. száz.) kizárólag misa, myso,-k ír a m. asztal-nak mindkét jelentésében. Miza-t találunk a mai osztrák szlovén fordításban. Abban a gondos ,register'-ben, melyet DALMATIN fordítása végéhez csatolt, azt olvassuk, hogy a mi Krajnában misa, az a bezjákoknál, a Dráva és a Száva közti kajkavac szlovéneknél stóll; MEGISER szerint is, a mi Stájerországban misa (disch alatt), az a horvátban stol. Stiriában és Krajnában a stol-nak ,8zék' a jelentése (v. ö. Sitzungsb. CXIII. 389, STREKELJ, MEGISER). A hazai szlovénben azonban az asztal-nak a magyar szó mindkét jelentésében kizárólag sztö (<+ stol) a megfelelője, ezt tanúsítja KÜZMICS : Nouvi zákon-ja és TERPLÁN S. zsoltár-fordítása. e) A cseh és lengyel emlékekben a magy. asztal-nak állandóan stűl, stol (v. ö. Váci., Kral., lengy., Sárosp. biblia: stool) a megfelelője, ugyan így van ez a PALKOvic-féle tót fordításban, csakhogy itt a pénzváltó-asztal egyszer stol (Máté XXI. 12.), kétszer pedig stolík (Márk XI. 15, Ján. II. 15.). A mai szláv nyelvekben az asztal-n&k következő nevei vannak : a) stolT>: orosz, kisorosz (stil), lengy., (stol), cseh stúl, t. stol, magyarorsz. szlovén (sztö < sztol-ból, e jelentésben csakis magyarországi szlovén, v. ö. PLETERSNIK), AYí;'-szlovén (ma horv.): stol (v. ö. HABD., BJELOSTIJ., JAMBR. stol.: werkbank HEFELE, Opan c. 77.),. északi horv. ca: stol (v. ö. VOLT., VER., NEMAN. : stol, stóla I. 375: e mellett előkerül itt a trpeza is), szerb: sto.