Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

326 MELICH JÁNOS. Diai. mór.), or., szerb, osztr. szlov., bolgár (oknó: Sbornik XIII. 258.). El lehet mondani, hogy nincsen szláv nyelv, a hol az okno t ablak elő ne kerülne, s ez az ablak közszláv neve (y. ö. SCHRADER : Beallex., fenster) j 7) Egyéb kifejezések: szerb prozor, horv. ponistra, szlavón, hórv. pehgyer (BJELLOST., RELKOVIOH Gram.), déloroszorsz. kisor. obolonka (PISKUNOV 77), éjszaki tót: oblonka. Ha mi már most az oblok geográfiai elterjedését nézzük (lásd a térképet), akkor sem lehet a szó más, mint horv., szlovén vagy pedig tót eredetű. Bolgár eredetű semmi esetre sem lehet, mert az ablak-ot csak néhány szláv nép nevezte az obH «rötundus» szó oblokb származékával (v. ö. MIKL., EtymWb.). Mivel tehát ma és a múltban a szláv oblok a szerb-bolgár-oroszban sohasem volt meg, következik, hogy a magy. ablak csakis olyan nyelvből való, a hol a. szó ma is, a múltban is járatos volt. Asztal. Közkeletű szó az asztal is, s a szláv stoH-hől való eredetében kételkedni nem lehet. Már a tájékoztató megjegyzések során megemlékeztem e szóról (NyK. XXXII. 54.), az alábbi sorokban pedig