Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

Szláv jövevényszavaink. (Harmadik közlemény.) B) Egyházi szláv nyelvemlékek. a) C se h-t ót szerkesztésű nyelvemlékek. 1. Kijevi levelek. Kiadta JAGIC V. a Denkschriften der kais. Akademie der Wissen., phil.-hist.-Classe, Wien, Bd. XXXVIII.-ban. Ebből készült egy különlenyomat e czimmel: «Glagolica. Wurdigung neuentdeckter Fragmente mit zehn Tafeln. Wien 1890.)) Ezt a különlenyomatot használtam, mivel csak ehhez vannak mellékelve a kézirat hasonmásai. — Eöviditése : Ríj. lev. E nyelvemlék a XI. századból való latin szertartású missaletöredék; JAGIC Specimina-iban (30. 1.) «Missarum liber glagoliticus» néven közli. A nyelvemlék latinból van fordítva, az eredetit azonban mindez ideig nem sikerült megtalálni. A nyelvemléket ANTONIN archimandrita hozta Jeruzsálemből, s 1874-ben mutatta be SREZNEVSKIJ a kijevi archaeologiai kongresszuson. Sokat vitatkoztak és vitatkoznak arról, hol keletkezhetett a nyelvemlék eredetije. Ez eredeti a X. századból (JAGIC, Spec. 33.), vagy talán egyenesen MBTHOD működése korából való (JAGIC, Zur Entst. II. 34.). A nyelvemlék a legtisztább óbolgár nyelvemlékek közé tartoznék, ha csupán az orrhangzók és a félhangzók szabályos használata szempontjából Ítélnők meg. Az óbolgár nyelvemlékek legjellemzőbb hangtani sajátsága, az ősszláv ti, di ~ óbolg. st, éd nincs meg e nyelvemlékekben, helyette következetesen c, z-t találunk (az óbolgár st helyén levő se szerintem nem olyan fontosságú, a milyennek eddig a kutatók tartották, Arch. XV, 362.). Ennek a hangtani sajátságnak az alapján a kézirat eredetét a legnehezebb megállapítani. Azoknak a nézetét, kik a nyelvemlékben elő bolgár (SCEPKIN. Arch. XXII. 39—45.) vagy macedón nyelvjárást láttak (GEITLER, KALINA, Arch. XV. 359.), egyszerűen el kell vetnünk. A nyelvemlék eredetije is, mai alakja is másutt, mint Magyarországon nem kelet-