Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Paasonen H.: Votják-török szóegyeztetések 257

VOTJAK-TÖBÖK SZÓEGYEZTETÉSEK. 259 oryamak id. (1. Keleti Szemle 1901, 124., 126.1.), mordE. argumak, <irguma (részint átvitt értelemben). A votj. -t a tat. -k helyett úgy mint ebben : votj. kakit «•** tat. akék. barak (Sar.) szeméremtest idősb nőknél. V. ö. keleti cser. (Birszk, Krasznounmszk) párak női szeméremtest (a BüDENz-féle szótárban is), hegyi-cser. (BAMSTEDT) párak id. Miután az eltatárosodott karataj-mordvinok nyelvében is megvan ezen szó : párdká id., átvétel lehet valamely török nyelvből. basma (WIED. basna) kartonvászon (KaTTyHi., cHTen,T>). — tat. (OSZTR.) basma id. (HadoitaaTHÜ XOJICTT., NECTPA.NI,), bask. basma HaŐOH^aTbifi XOJICTT>, BHŐoííKa; csuv. pusma id. (cMTeiri.). V. ö. keleti-cser. pasma id. bic : bicaez potá csiklandik, bicat- csiklandoztatni (WIED. bic, byc : b.-potys kitzlig, bical-, bycal- kitzeln). — V. ö. csuv. (ZOLOTN.) péca viszketés (Bocija). berno garatfiók | mühltrichter (WICHMANN, Zur gesch. des vokal. 78. 1., 147), zürj. burna brunneneimer; stánder (?). — V. ö. csuv. pérná hársból készített magas kosár, Ucebn. 52. 1. Ky30BT>, Mát. 15,87 Kop3HB.a. A jelentés elég eltérő ugyan, de szint' ilyen jelentésváltozás mutatkozik a következő votj. szóban: musko fonott nyírhéj-kosár; garatfiók. buzara görény (xopeKTb). — csuv. pézara (Spaszk) pksara id. (xopöKi.), (ZOLOTN.) psara marmota (cypoKT>). cagér (Jel.) lazúrkék (rojiyőofí). — csuv. éaoer sárgásbarna (csak a szemről mondva; «mint a füles bagolynál (KaKí. y *HJiHHa)» | ZOLOTN. KOCOM (kancsal), szintúgy MAGNICZKIJ 197. 1.: cagér kos KOCOH rjia3T>, kirg. cagér szürkeszemű (ló) HMÍ.iom,iÉ ci>pLie rjia3a (jioina^L); v. ö. alt. cokur, cokér tarka (necTpHH, nojiocaTLifi, qyóapHÍi, H,BÍÍTHLIM) ; alt. caykér rojiyőofi; csag. cakil hellblau (nur von augen) VÁMB. — Bátaláltam erre a szóra a cseremiszben és a mordvinban is: kel.-cser. (Birszk) cakér szürke (csak a szemről mondva), mordM. (Psenevo) cagér-éetmá (mondják olyan emberről, a ki a mit lát, mindent magának akar), mordE. (AHLQVIST kéziratában) cagoro szürkeszemű, cago id. Habár ezen szó nincs kimutatva a kazáni-tatárban, mégis bizonyosnak vehető, hogy onnan került az említett finnugor nyelvekbe, valamint a hangalak után ítélve a csuvasba is. MUNKÁCSI (Votj. Szót.) orosz jövevényszónak jelzi, összeállítván a következő alakilag lényegesen eltérő orosz Bzóval: ^arpaBbiö aschgrau, dunkelgrau, a mely természetesen szintén 17*