Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Könyvismertetések - Balassa József: Dunay Ferencz. Átíró hangrajz. – Hangrajz és helyesírás. – A magyar hangrajz gyakorlása. – Sarbó Artur. Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. – Klis Lajos. Közérdekű tudnivalók a siketnémákról. – La Parole. 250

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 253 akár betűt, akár másféle jelet használunk, mindig csak szimbóluma lesz az illető hangnak, sohasem pontos mása. Minél egyszerűbbek és minél könnyebben megjegyezhetők ezek a szimbólumok, annál egyszerűbb és könnyebb az illető fonetikus írás. BELL Visible speech-e sem igazán az, a mit neve mond; az ő jelei is csak szimbólumok, csakhogy alakjuk bizonyos tekintetben utal az illető hang képzése módjára. Erre törekszik DTJNAY is s ennél többet nem is érhet el. írásrendszerének egyik alapelve, hogy a magánhangzók (az ő elnevezése szerint: szólalok) alakja más legyen, mint a mássalhangzóké (neszejtők). A magánhangzók jelölésére a vízszintes egyenes vagy görbe vonást használja. «Az egyenest az á-nak, a kétféle fekvésű görbe közül pedig észszerűen a homorúat csak az tí-nak és a dombomat csak az t-nek jelzésére fogjuk fordíthatni; mutatja az I. tábla első fejsorán látható nyelvállás, mely szintén w-nál homorú, á-nál egyenes ós i-nél domború» (u. o. 15.1.). A magánhangzók alakjának megállapításában egy nagy tévedés vezeti félre DuNAY-t. Azok a rajzok, melyek a Tagoló táblán az egyes hangok képzésének módját mutatják, nagyon tökéletlenek s az ú rajza egészen rossz. Az ú-t ejtve nyelvünk a szájüreg hátsó részében a szájpadlás felé emelkedik s felülete épp oly domború, mintáz % ejtésekor, csakhogy az í-t a szájüreg elülső, az ú-t pedig a hátulsó részében képezzük. Tehát a domború vagy homorú vonás használata akár az ú, akár az i jelölésére egyformán használható. S e vonások változtatása a többi magánhangzó jelölése czéljából szintén nem függ össze képzésük módjával, hanem teljesen önkényes. A mássalhangzókat függőleges vonal jelöli; az ajakhangokat egy vonal, a nyelvhangokat két párhuzamos vonal, a torokhangokat hurokvonal. A vonalak különböző alakítása jelöli a mássalhangzók képzésének egyéb sajátosságait is. E jelek alakja sem mutatja magát a képzés módját, mert a jelölésnek mindegyik módja épp úgy jelölhetne bármely másforma képzést is. Tehát DUINAY fonetikus írásában is minden egyes jel csak szimbóluma egyik vagy másik képzésmódnak, de nem mutatja meg magát a képzésmódot. Az egész írásmód igen érdekes, azonban az a nagy baja, hogy megtanulása nehéz, olvasása még nehezebb. írásban elég könnyen folyik, de nyomtatása, az eddig megjelent szövegekből Ítélve, úgy látszik nehézséggel jár. E fonetikus íráson kívül DUNAI a latin betűk változtatásával új magyar helyesírást is ajánl, mely eddigi betűinket számos új jellel gyarapítaná. Habár mai történeti írásmódunk sok tekintetben tökéletlen, mégsem hiszem, hogy egyáltalán szó lehet egészen új írásmód elfogadásáról, mely mai közhasználatban levő írásmódunk helyébe lépne. Hiszen látjuk, mily nagy nehézségekbe ütközik, ha helyesírásunkat csak egyegy kis részében akarjuk javítani, egyszerűsíteni.