Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Könyvismertetések - Balassa József: Dunay Ferencz. Átíró hangrajz. – Hangrajz és helyesírás. – A magyar hangrajz gyakorlása. – Sarbó Artur. Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. – Klis Lajos. Közérdekű tudnivalók a siketnémákról. – La Parole. 250

Ismertetések és bírálatok. Ujabb fonetikai irodalom. DUNAY FERENCZ . Átíró hangrajz különös tekintettel a magyar nyelvhangok kifejlődésére szóban és írásban. Budapest, 1901. — Hangrajz és helyesírás különös tekintettel a magyar hang- és nyelvtan követelményeinek lehető összeegyeztetésére. Budapest, 1902. — A magyar hangrajz gyakorlása és az ebből kiderülő igaz helyesírás. Budapest 1901. SARBÓ ARTÚR dr.: Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására szülők és tanítók részére. Budapest, 1901. KLIS LAJOS: Közérdekű tudnivalók a siketnémákról. Vácz 1901. La Parole. (Eevue Internationale de Khinologie, Otologie, Laryngologie et Phonétique expérimentale. Directeurs: M. NATIER et l'abbé BOUSSELOT). Midőn a fonetika irodalmának újabb haladásáról legutoljára hírt adtam (NyK. 30: 121), csupa külföldi munka ismertetésére kellett szorítkoznom. Annál örvendetesebb, hogy most magyar művekről is szólhatok, melyek vagy egészen, vagy legalább részben fonetikával foglalkoznak. B művek közül a figyelemre legméltóbb DUNÁT FERENCZ Átíró hangrajza, mely egy hatalmas kötetben (524 1.) tárgyalja a magyar és több idegen nyelv hangjainak képzését s az ezzel érintkező kérdéseket, bemutatja az ő új fonetikus írását, végül még a magyar írásmód teljes átalakításáról és egyszerűsítéséről is szól. E nagyobb munkának könnyebben érthető kivonata a Hangrajz és helyesírás. E két könyvön kívül egy kisebb füzetben bemutatja A magyar hangrajz gyakorlását is. DUNAY könyve csaknem 50 évi munka eredménye. Már akkor hozzáfogott rendszerének kidolgozásához, midó'n BRÜCKE alapvető munkája (Grundzüge der Physiologie und Systematik der Sprachlaute) 1856-ban megjelent, s azóta folyton figyeli és tanulmányozza a legkülönbözőbb nyelvek kiejtését s az egyes hangok képzését. Azonban a fonetika irodalmát, mint az előszóban maga is megvallja, nem kisérte figyelemmel. «Igaz, az utóbbi években már nem is nagyon kerestem [t. i. megfigyeléseinek igazolását]; mert, meg levén győződve saját rendszerem alaposságáról, csak ezt fejthettem ki, vagy semmit, s lemondtam oly tekin-