Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Kalmár Elek: A határozókról - II. 230

A HATÁROZÓKRÓL. 249 {xá|ivY]ai^s TOD opotou, o5 6[JL(0[tó%ats: génit, az acc. helyett. Az állapothatározóbeli egyeztetés azonban inkább megszorításoknak van alávetve, igen könnyen lép föl benne semleges, vagyis a nembeli egyeztetés hiánya. És a hol legszokottabb az egyeztetés: a jelzőben, ott is ragos vagy prsepositiós kitétel léphet helyébe : vir boni ingenii, pugna ad Cannas. A németben éppen az egyeztetés hiánya a leggyakoribb: die Menschen sind sterblich; de felléphet az egyeztetés is: die Menschen sind die sterblichen; vagy eseti, vagy prsepositiós alak: die Menschen sind gnten Sinnes, vagy von gutem Sinne. Tehát magyarban és latinban, németben egyformán keveredik ebben a mondatrészben egyeztetés, rag, névutó, ragozhatatlanság. Sőt a jelzőben is a latinban lehet egyeztetés, eset {génit, és abl. qualit.) praepositio, a németben ugyanaz, a magyarban ragozhatatlanság (ez a főszabály) és egyeztetés. Sem a jelzőnek, sem az állapothatározónak nem az egyeztetés a fösajátja, s viszont az egyeztetésnek nemcsak ez a két mondatrész a tere, hanem az állítmánytól kezdve az utolsó határozóig mindenütt előfordulhat, sőt az állapothatározóhoz (prsed.-hoz) is egyezkedhetik az alany: (Karthágó) Hoc regnum gentibus esse (dea tendit) Verg. Aen. Sed retro vertere gressum: hic labor, hoc opus est. U. az. Nem lehet tehát valamely mondatrészt az egyeztetésre alapítani. Az állapothatározókat így lehet hármas csoportba osztani: Távolság honnan ? Közelség hol ? Távolság hová ? Távolság honnan ? innenső pont középső pont túlsó pont Távolság hová ? Eredethatározó birtokos kiegészitő, értelmező belső alany Végliatározó E fiúból katona lesz e fiu a katonáké e fiu katona e fiu a katona e fiu katona lett e fiu katonává lett KALMÁR ELEK.