Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Kalmár Elek: A határozókról - II. 230

A HÁTÁKOZÓKRÓL. 23 í) örömében, sírva fakadt örömében, és ámbár én éppen ezeket a gondolati neveket szorítottam ki ebből a határozóból, mikor a metafora alapján a helyhatározók közé helyeztem őket: mégis föntartom az állapotot jelentő szók nélkül is a megszokott és ismert állapothatározó nevet. Könnyen kínálkoznék ugyan e határozó nevéül a tulajdonság szó, mely az állapottal majdnem egyenlő értelmű, a mellett használatos és — a mi főkép a tanulóra nézve fontos, •— igen világos szó is: tulaj donság határoz ó> de talán czélszerűbb a szokott név mellett megmaradni. Mint már említettem, én az «állapot»-határozók közé csak az essivust, exessivust és factivust vettem föl, tehát látszólag csak igen szűk körű mondatrészt állítottam föl e fejezetben. SIMONYI Magyar Határozói szerint az essivusnak következő esetei vannak: -ben raggal: száz forint jó pénzben; a pénz adóban adatik; {-n: elavult) -an -en: (melléknév és számnév) szegényen él, százan jönnek; -nek: szegénynek lenni; -úl: jobbágyúl szolgál valakit;. -kép: új vívmány kép fogad valamit; helyett névutóval: valakit anyja helyett szeret; fejében: napidíj fejében ezer forint; számban : elmegy egy közember számban; barom számában élnek; gyanánt: orvosság gyanánt használt valamit; •— az exessivus csak 'bői raggal szerepel: csinál, tesz valamit valamiből, áll valamiből stb.;—a factivus alakjai: -ba raggal: ajándékba kap valamit; -ra: jóra fordul, keserűre válik; -nek: felfogad valakit szolgának; marad hírmondónak; nevez, tart valaminek; -ül: hitvesül bír; számba névutóval: holt számba juttat. Mindezekhez ki lehet tenni a minőség, tulajdonság szót: jobbágy minőségében, adó minőségében, s így annál igazoltabb volna közös névül a «tulajdonsághatározó». Mint már SIMONYI-tól is olvastuk, a határozókból álhtmányi névszót lehet alakítani r jobbágyúl szolgál: Ő jobbágy és szolgál, de én iskolai nyelvtanomban úgy mondtam, hogy az ilyen állítmányi névszó képzése végett az állapothatározói -úl, -kép, -en, gyanánt stb. ragokon és névutókon kívül a többi ragok szava mellől nemcsak a ragot, hanem a képzőt is el kell hagyni s így kapjuk az állítmányi névszót, esetleg egy állítmányt is: csúszva végig mászott: elhagyjuk a -va képzőt s állítmányt nyerünk: csúszott s végig mászott; az úr két évig volt inaskodásban: elhagyjuk az -ás képzőt: két évig inaskodott, vagy a -kodás képzőt: két évig volt inas; Mátyás rabságban élt: elhagyjuk a -ság képzőt: rab volt és élt; felriaszták álmaikból: elejtjük a főnévképzőt: aludtak s felriaszták; megerősödött lélekkel tértek vissza: képzőt teszünk a rag helyébe : megerősödött lelkűek voltak s visszatértek; az uraságnak adom: a részeshatározó rag helyébe más ragot teszünk: oda adom s az uraságé lesz. így aztán az én állapothatározóimba is bekerültek még akkor a gondolati nevek s ez a határozó-osztály is elég népes volt.