Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Kalmár Elek: A határozókról - II. 230

A határozókról. (Második közlemény.) III. Befoglaló körülmények határozói. 1. Helyhatározók. A helyhatározóról BBASSAI ilyforma nézetet nyilvánít: «az -on rag az alanynak (a 8. §-ban részletezett szélesebb értelmében) [vagyis a nominativusnak és accusativusnak]^ helyen, a -ra •re rag «az alanynak elfoglalandó helyét mutatja» (Akad. Ért. 18<i4. 339. és 341. 1.). SIMONYI szerint (1883.3

440. §. 1897.

5

47. §.) «valamely személynek vagy dolognak helyét jelöljük meg» a helyhatározóval; SZINNYEI szerint (1885. 280. §.) (.különféle helyviszonyokat fejez ki», 1897.8

199. §.: «a cselekvésnek, történésnek a helyét határozzák meg»; HALÁSZ szerint (1897. 24-6. §.) szintén «a cselekvés helyét határozzák meg»; GrüLYÁsnál (1897. 131. 1.) «érzékelhető alany érzékelhető' cselekvésének érzékelhető' tárgyból való kiindulását jelenti* a helyi eredetbatározó. E határozó jelentését fentebb már elemeztem, kimutattam, hogy nem csupán a cselekvésnek, hanem többnyire az alanyoknak, vagy esetleg egy más tárgyszerű (konkrét) határozónak is helye. De nem mennék annyira e szabály keresztülvitelében, hogy mikor semmi olyan mondatrész nincsen, mely a cselekvésen kívül összeesnék a helyivel, akkor eredménytárgyat (belső tárgyat) képeznék a hely elfoglalása kedveért. Pl. «Toldira és Piroskára gondolt», dToldiról és Piroskáról gondolkodott*), nincs oly bővítő rész, mely a határozóban helyet foglalna, tehát nincs helyhatározó sem, mint lentebb látni is fogjuk; de ebben: «Gondolatja Toldiról Piroskára röppentő, «Gondolata Toldin járt», van helyhatározó, mert a gondolat kitett alany és ezt befoglalja a határozó. Az előbbeni mondatokban is nyerhetünk, bár nehezen olyan tárgyat, mely a határozón helyet foglalhatna, pl. így: «Toldira és Piroskára gondolt gondolatot*), «Toldiról és Piroskáról gondolkodott gondolatban, vagy elméjében». Ily erőszakos úton azonban nem kell keresni a helyhatározót. Hanem mégis van olyan helyhatározó is, melyhez kellő