Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága - IX. 1

12 MUNKÁCSI BERNÁT. tarátésánl, yultal ma-kempli yutél ti táratésánl a kortalan föld környékét kórral, a betegségtelen föld környékét betegséggel árasztották ím el» I : 96.), de mint igei származók alapszava fölismerhető a közkeletű ÉV. yojt-, yojt-, KLV. khojt-, ALV. khwajt-, PV. khivojt«krank Hegen, krank sein» szóban is (v. ö. finn kitu-, észt kidu«kránkeln», észt kidé «kránklicher zustand»). A «kór» szavának a «kór szellemére», majd általában a «vészthozó szellemekre)) való alkalmazással jelent az ÉV. yul «kór» szónak alakilag pontosan megfelelő KLV., ALV. khul, KV. khtvol, khivitl «ördögöt» (népit) ép úgy mint a votják cer, éir «krankheit» (< volgai tatár cer id.) szó mellett Cer «gottheit der epidemischen krankheiten» és szintígy kil-dáj = kit mellett Kil-dáj «ein böser geist, der schwere krankheiten verbreitet», valamint magában a vogulban is a pusztító kórnak térén-yul és yin köznevei egyszersmind halálthozó alvilági szellemek jelzései. Alakilag eltér az ÉV. kai, EO. kid «teufel» (AHLQU.), 10. kul «teufel, wassergeistw (pégde kul «schwarzer teufel» PATKAN.), mely mint szókezdője mutatja (k a szabály szerint elvárható vogul-osztják y helyett) közvetetlenül a zűrjén kul «teufel, böser geist, spec. neck, wassergeist» (WIEDEM.), permi kii <ineck)> (GENETZ) átvétele, ez pedig minden valószínűség szerint nem más mint a votják kii «krankheit» szónak alaki változata (v. ö. votják ki$, kig «urin)), kigi, kigi «wiei)= zürj. kug «urin», kug «wie», votj. sil- «stehen» és sült- «aufstehen» e mellett: zürj. sülöd- «stehen lassen» és sült- «stehen» stb.) ugyanolyan jelentésbeli átvitellel, mint a fent idézett adatokban. A Kul'-atér, vagy Khul-najér név ilyen alapórtelmét igazolja az alvilág urának következő jelzője is: Xin-nrt yum, sayiy yan, melyben ő az osztják eredetű yin «seuche, pest» és urt «fürst» szavakkal egyenesen «Kór-fej edelem férfi, fürtös királynak)) van elnevezve éppen főműködésónek leírásában, mely szerint t. i. «a füve elenyészett tágas tenger vizéről», vagyis a halál birodalmából flvas keresztpántú keresztpántos hajóra szállott)), erre a ((nyomorúságos subájú sok szegény embertw mind folszállítja, úgyhogy «semmiféle leányos falu, fias város meg nem maradó (II : 407.). Egyéb irányban meghatározó jelzői e mythikus alaknak: élem-yalés tené saméy ütpi «emberevő nagyszemű ugató» (II: 289.) és lui yum Xul-qtér «alvilági férfi Xut-atér» (II : 98.), melyeknek tartalmát már fentebb a lélekhit kapcsán fejtegettük.