Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága - IX. 1

A VOGUL NÉP ŐSI HITVILÁGA. 11 léte. Képzeleti alakjának külső tulajdonságaiból is csak annyit tudunk, hogy igen öreg, a sul puykpa hiti' «az őszfejü kettő» (t. i. az Egatya és párja) egyike, kinek hajáról azt mondja a Kaltés-leány nászregéje, hogy amint nyúlbőr, oly fehérré lett» (II: 299.). Hozzáintézett imádságról, vagy idézőigéről nincs semmi közlés; de GONDATTI tud róla, hogy ama magas rudak közt, melyekre az áldozótéren rongyok, prémek s apró csillogó tárgyak vannak aggatva, a Jani'- Tarém-nak szentelt középső rud jobboldali szomszédja 'San-Tqrém-nak van ajánlva (8. 1.). A föld istenségeinek nagy kultusza van a nyugati rokon népeknél (v. ö. a votják Lud, Mu-Kilcin, cserem. mHande-wodéz, -pujérso, -ört stb. mythikus alakok áldozati szertartásait) s hogy ezt a voguloknál nem találjuk, avval fejthető meg, hogy a vogul nem földművelő nép s e tekintetben vallási gyakorlata eredetibb állásponton van. Csupán mint az élet adójának, illetve a szülés védő szellemének lehetne szerepe a vogul Földanyának a vallási gyakorlatban, de ezt a szerepkört egészen Kaltés vette át, olyformán mint öccse, a Világügyelő-férfi az Egatya hivatásának egy részét. Az asszonyok imádság- s áldozatkultusza ez okból egyenesen Kaltés-asszonyhoz fordul. 3. Az Alvilág-fejedelme: Jql-nqjér, Ku l-q t é r. A «fényes ég» és «fekete föld» látható világain kívül bizonyára az egész emberiségnek közfogalma szerint van még a föld rétegei alatt egy láthatatlan harmadik világ is, az alvilág, vogul nevén : KLV. jóiké me, ATV. jéle% ma, FTV. jqlé ma, jqló/ ma («alsó föld»), ÉV. tqtik-tqrém («túlsó v. ama világ»), illetve a földdel, mint «felső világgal)) szemben : joli-tqrém («alvilág»; 1. NyK. 30 :134.). Ennek a világnak ura és főképviselője már sem «atyánk», mint az ég, sem «anyánk», mint a föld, hanem zord uralkodó: Jqln$jér (KV. 11:232.) «Alvilági fejedelem.), vagy Kul-qtér (ÉV.), Xul'qtér (FLV.), Khul-najér (KLV. IV : 13.; EEGULY kéziratában többes képzővel: kulit nqer I: 242.), Khwol-nqjér (KV.) «a kul!-ok(ördögök) fejedelmew, illetve : «Kór- fejed elem». E névnek %ul! előrésze nyilván azonos az ÉV. yut «krankheit»=votj. kW «schwere, ansteckende krankheit»= magy. *hagy : hagy-máz «hitzigesfieber» szóval (l.Arja és kauk. el. 1: 317.), mely a költői beszédben főkép a térén-yul «verzehrende, hinraffende krankheit, landseuche, pest» ikerkifejezésben használatos (sok esetben szétbontva, így: teréntal má-kémpli térnél ti