Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága - IX. 1

10 MUNKÁCSI BEENÁT. ma Joli-Tarém és 'Sis mindenesetre külön alakok, a mint kitűnik a felsőszoszvai regéből, melyben Numi-Tqrém az ő Joli-Tqrém húgának azt mondja, hoy 'Sis saninnap paltén nqt lauwés «'Sis anya neked rendelte az életkor-adást' (I : 129.), a hol tehát 'Sis annak a mythikus személynek, melylyel a hitrege-fejtés szerint voltakép azonos, anyja. Jellemző itt a genealógiai kapcsolat a két eredetileg azonos értelmű név viselői közt, ez t. i. az egykori összefüggés emléke, a mint ezt a Kworés és Tq,rém nevek viszonyának tárgyalásában kifejtettük. Ugyanez a felsőszoszvai közlő, mely az eredetileg azonosnak felfogott, de később mithikai tartalmuk szerint is különállóknak képzelt Kworés és Tq>rém alakokat rokonsági kapcsolatba helyezi, amazt emennek atyjává teszi, csak következetesen jár el, midőn Joli-TcLrém alakját is, vagyis a Numi-Tqrém testvéréét, Kworés atya párjának, Sis-nek leányává avatja. Sejthető, hogy a Földanyjával való eredeti azonosság emlékének köszönheti keletkezését az a sajátságos részlet is az Egatya nejének mythosában, mely szerint Őt Nurrti-Tq/rém az égből a földre dobta s itt szülte meg legkedvesebb gyermekét, a későbbi Világxigyelö-férfit (II : 98.). A közlőnek az a magyarázata, mintha ennek anyja nem is a hét tq-rém-h anyja, hanem egy «orosz nő» lett volna, kit az Egatya csapodársága miatt büntetett volna meg a fenti módon, egyéb közlésekkel ellenkezik s kétségtelenül újabb raythosfejlemény. Megjegyzendő, hogy czirbolyafenyő alakjában a földből nőtt elő a későbbi Világügyelő a szent rege szerint is (I : 3— 4.), a mint virág alakjában ugyané rege változatában Polémisten (I : 33.): egyszóval a tqrém-üak a földön termettek, anyjuk eredetileg nem égi, hanem földlakó. Míg itt eredetileg azonos mythikus nevek salakok különválásának látjuk esetét, viszont tudvalevőleg gyakori eset a külömböző, különösen genealógiai kapcsolatban levő mythikus alakok szerepkörének s neveinek részleges, vagy egészben való cseréje, illetve átruházása is. Mint az Egatya s fia, a Világügyelő-férfi mythosában, hasonló vonások észlelhetők a megfelelő női alakok, az Anyaisten és Kaltés leánya képzeteiben is, sőt ezek alapján — mint fentebb láttuk — több közlés Kaltés-1 az Egatya nejének s a Tqrémfiak anyjának állítja. Ép úgy, mint az Egatyának, a Földanyának s Istenanya változatának sincs sem bálványképe, sem székhelyül kijelölt szent terű-