Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

44 MUNKÁCSI BERNÁT. végére egy bödöny tiszta halzsírt kell állítani, a négy szöglete szerint négy bödönyt kell állítani. Aztán gyermekei fölé tokhal bőréből takarósátort kell varrnia, rájuk kell takarnia. Hét éj, hét nap lefolyására ennivalót, innivalót kell oda készíteni. Ha ilyen módon megmenekül az életünk: hát csakis így.)) Azután kiki a maga falujába haza ment, tutajt csinál, kötelet fon. Hét éjjel, hét nappal fáradoznak ím így. A melyik férfi tutajt csinálni nem tud, az öregembertől kérdezgeti, ez megtanítja» (I: 70 71.). PATKANOV az irtisi osztjákoknál szintén megtalálta az özönvíz regéjét, még pedig a mentő hajó részletével, melynek történetébe érdekesen szövődik itt a menekülők ártalmára törekvő ördögnek (kul) szerepe. E szerint (I: 134.) «midőn Pairáyt'á (= Világügyelő férfi) a földön élt, meghallotta Taréin atyjától, hogy nemsokára özönvíz (jemén jink) támad, mely a föld nagyobb részét el fogja borítani. Hogy magát, családját s embereit attól megmentse, nagy hajót kezdett építeni s e végből mindig távol volt hazulról. Neje, ki távollétének titkába nem volt beavatva, ezen nem kevéssé szomorkodott. Vigasztalására megjelent egy kul', ki nem sokára vele közelebbi viszonyba is jutott. Ez azt tanácsolta az asszonynak, hogy búsulás helyett vendégelje meg férjét bőven borral és bozasörrel, hogy ez mámorában árulja el titkát. Az asszony úgy is cselekedett s megtudta, hogy a hajó, melyet férje már harmincz év óta készített volt, csaknem kész. Az ajtó mögött hallgatózó kul meghallván e szavakat, azonnal a hajóhoz sietett s lerombolta Pairayjá-nak nagy fáradsággal alkotott müvét. Emez kialudván mámorát ismét hajójához ment s vigasztalan volt, hogy darabokra törve találta, főkép mivel az özönvíz kezdetének megszabott ideje már közelgett. Isteni atyjához könyörgött ezért segítségért, melylyel három nap alatt sikerült helyreállítania hajóját s így hozzátartozóival egyetemben mégis megmenekülhetett az özönvíztől. Némely emberek, kik látták hajójának építését, de maguk olyat ácsolni nem tudtak, tutajokat (-por) készítettek fatörzsekből s ezeken kísérlettek meg menekvésüket. Bekövetkezett a rémes világitélet. Hajójának s tutajának elkészülte után «N. T. fölment egébe s lebocsátotta a szent tűzözönt (jelpin sakw tárats) : tüzes vizet (nájin vit), eleven jürszőrnyetegeket, eleven sossél-sárkányokat bocsátott felülről alá» (I : 68.). Ez állatoknak az volt a rendeltetése, hogy minden élőt