Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

A VOGUL NÉP OSI HITVILÁGA. 43 hangzik a szöveg — X. q. megölésén gondolkozik; a X. q. lakta földet szent tűzözönnel szándékozik elpusztítani')). Az Ordögfejedelemnek minden törekvése az ártalom, az Egatya bölcs és jó intézkedéseinek meghiúsítása; ezért üldözi őt, mint örökös ellenségét N. T., bár teljesen legyőzni sohasem tudja. A tűzözön bosszúművének előidézésénél X. q. különös «rossz fát tett a tűzre», megrontotta az Egatya családi békéjét, elszerette a feleségét: «Egyszer csak a mint N. T. nézi, A^. q. alvilági férfival keveredett egybe neje (lui -jram X. q. jot perilém néta II : 98.). E miatt házi perpatvarok keletkeztek; N. T. feleségével czivódni kezdett, kardot is emelt reá s jó szerencse, hogy a csapást Polém-tqrém a legidősebb fiú elhárította (II : 100.). A dolog vége az lett, hogy egyszer féltékenységi dühében N. T. «fejebőrénél fogva háromszor a föld színéhez vágta feleségét, azután a lefelé néző lyukon ledobta a földre, a midőn esés közben az asszonynak aranykezű, aranylábú gyermeke született)), a későbbi Világügyelő férfi (1:98, 100; GONDATTI: 27.). Mielőtt idáig került volna azonban a sor, N. T. azt a tervet eszelte ki, hogy versenytársát tűzzel puszítja el a föld színéről; mivel pedig X. q. az Egatya haragja elől folytonosan bujkált s elrejtőzött, máskép ez nem volt lehetséges, mint oly tűzzel, melynek rombolása az egész földet minden élő teremtményével együtt föleméssze. Erre a nagy dologra határozza tehát el magát N. T. A szándékba vett világpusztulásból N. T. atya csak saját háza népét s embereinek egy részét óhajtaná megmenteni. E végből a szigvatorkolati rege szerint (I : 68.) «a saját népe számára vashajót, emberei számára hét rétegű nyárfa-tutajt készít, erre tűznek ellentálló ahétrétegü tokhalbörbol való takarásátort készít». Midőn 'a mentő eszközök elkészültek, «a saját népét a vashajóba szállatta föl, mánysi-féle népe pedig a nyárfa-tutaj fölé készített tokhalbőrsátorba bújt». — A ÜEGULY-féle tűzözön-rege bővebben értesít: Midőn a veszedelem közeledtével az emberek tanácsot tartanak, «egy koros férfi a következőkép szól: «A mint én hallottam, béltelen nyárfát ketté kell vágni, tutajt kell csinálni; ha azzal életünk megmenekül, hát csakis azzal, egyébként semmi módon. Ha ezen lakó földünkön akarunk élni : ötszáz öl kötelet kell fonni fűzfa-, gyökérből. Ha ez a kötelünk elkészül, egyik végét ölnyi mélységre kell lebocsátani, másik végét tutajunkhoz kell oda kötni. Ezen tutajunkra a sok leányu, sok gyermekű férfi szálljon rá. A tutaj