Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

A HALMÁGYI NYELVJÁRÁS-SZIGET 415 gyermekjátékban.) «Ez egyik lik pikám maratt.» +pile: polyvaféle, a mely a kukoriczacsövön megmarad, ha a szemeket lefejtették, 2. frissen felfó'tt tejnek vékony bőre. niék-pilisznyuódik: megpenészedik. «Mekpilisznyuódott e búza, met esött.» püisznyuós: penészes. pinty ók:; «Nem ér éty pintuókot!» pipa: csap. «Pipát vérnek e hórduóba.» «Hórduópipát vettünk.» *pirity-paraty: denevér. «E mű tornyunkba és annyi e büdös pirity-paraty.» A gyermekek estefelé bojtorjánt dobnak a denevér felé és ezt éneklik: ,Pirityparaty gyere elié, Perqembúzát adok, E fa tetejébe Egy nagy gombojégot'. +mek-piszkosúl: megpiszkosodik. puokura: szekérkenó'cs [MTsz.: pakura]. +mck-porosul : meg, orosodik. nMekporosúlt e bügcsűő.» el-posszant: 1. szétnyom, ketté tör. «Ap, posszancsa él néköm észt ez álmát» 2. [V. ö. MTsz.] «Né te né, (jlposszantotta magát.» Xpuótka: nyűg, teher. «Ményenü puótka vaty te e feemön!» *puótkaság: baj, kellemetlenség. «Mennyi puótkáság vagyon evei e gyérmökkel!» *puozuna: két, vékonyabb végén összekötött fűzfavessző, melyekkel a szénaboglyát leszorítják és megkötözik, hogy a szél el ne fújja. *fSi-puozunáz: pozunával megköt. «Kurucsáson puozunásztukjel e bngjánkot, hogy e sziel el ne vigye.» *prunkuj: gyermek. «Kiét kicsi prunkujom vagyon.» *puci: kicsiny. «Puci loat vett ápám.» «Ez ő lova és csak oan puci.» +pucorgijo fuszuja: gyalog fuszujka. *pucuri fuszuja: u. az. *pula : penis. *pucok: a tűzhely melletti kő, melyre a fahasábnak nem égő végét teszik. pupuza: büdös banka. *fSl-pupv.zál : felcziczomáz. «Ne hotyfSipupuzálta magát.» «FSlpupuzálta e kontyot,» *púrc: fing. «Csak fogja még juól, ne fejjen, nem szakad le e púrea.» *púreant: fingik. «Púrcantott eggyet e gyérmök.» «Elpúrcantotta magát.') puzdori: izgékony, mozgékony, nagyon eleven. *mek-piszkosúl: bepiszkolódik. «Mind mekpiszkosúlt e háta és e biajnak.» *rágádáj : bojtorján. ránt. «Ne micsa szép csűrt rántott oda éty Jajét alatt.» *rása. «Küjel rása, belől lássa»: cifrán öltözködik, pedig szegény. rása-szoknya : vmi finomabb fajta szövetbői készült szoknya.[MTsz. más.] rásporól: reszel. «E másikkal fát ráspor ólnak.» *ré'a-rát: forró zsírral leönt. «Péarátnak e köló'dörösre.» «E fuszuja mékfüőtt, csak réa kék hogy rácsak.» *rékög: í. bőg. «E bijajok rekog* nék.» 2. brekeg. «E küs béka kuncog, e nagy béka rekőg. * *rekként: bó'g. «E biaj rekkentött eggyet, várja, hogy niékféjjem.» renyilödik: csodál, bámul vmit. «Úgy renyiióttek e gyérmökök e virágomnak.» «Erőssen renyüőttünk, emikór mékhallottuk,» [MTsz. más jel.] renyijSködik: sóhajtoz, sopánkodik, jajgat. *repigel: dob, hajgál. «Gyérmökök ue repigejjetök e fára, me biétöritök ez ablakot.» «E gyérmökök kővel repigelnek.» «Nem szabad 27*