Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

446 HORGER ANTAL. itt repigelni/» sRepigeltiék észt e szegén parasztot.» Hepitt: dob. «Megrepittött city kő­vel.)) «Úgy lerepittlek e füödre, hogy !» «Biérepittöttek e hib íikábn.» ((Csonkba rejoittöm e keréjczárokat.» «Megrepittöttem egy verebet.* ricáhiádik : hanczuroz. «Né mind ott ricáluádnak e gyérmökei most és ez uecán.» [MTsz. más *ripa: szakadókos,vízmosásos hely, árok v. víz partja. «On keviés széna térmött hogy miiég e ripá­kot és lekaszálták.)) *rosáca: orbáncz. Eáolvasással gyógyítják. Innen : «No ez ugyan e rosáeámrq, olvasott»: rám pirí­tott, lehordott. *rossz-tétemény: babonázás. [Mi lelte e gyérmöködöt ?] «Beteg e rossz-tetemény mián.» *fel-rottyant: felfőz. [Mi csénál mén?] «íelrottyantom ne je ká­posztát. » He roltyant: ledob. «Lerottyantot­tdk e zsákot e szekiérrüől.» rozsinesen: ribiszke. *mé'gröcesen : megrándul. «Gö­dőrbe léptem és megröccsent e derekam.» fröccsent: ránczigál,húzogat. «To­tyog, met mikor lépik, mind utánna röecsenti je testit.» *rönköjék: kistermetű, kövér, köp­czös személy. *röszög: visít, éles hangon sír. «Nem hallod, hogy röszögnek e disznyuók ? mét nem acc ne­kik '?» «Mennyit röszög ez e gyér­mök!» vissza-sandái: visszasompolyog. « Visszasandál e kapuba.» Hatis-pálka: schottischer polka, vmi táncznem. *serög : fonó. «Sérögbe járnak ez asszonyok.» «Serögbe mennyen e tanár úr, ha beszedőt akar hallani.» «Asszonseróg és va­gyon, meg leánserög es va­gyon.)) *sikántozik : csúszkál a jégen. meg-sinkÖl: megajándékoz. «Mek­sinkőlte je szegónyeköt és.» Hittyent: vékony vesszővel, vagy ostorral éleset suhint. aSittyen­tgnek e legényök ez ostorral.» ((Sittyentik e marhát, hogy men­nyen.)) Hittyöget: u. az. soad, sovad [MTsz.: suvad]. ki-soad: észrevétlenül, hirtelen kisurran [a szobából], sovaszt: vág. ((Lesovasztott neki éggy juo darab kenyeret.» sojtogat: sujtogat. «Ne sájtogass ez ostórrál.» *mi!k-sokasul: megsokasodik. «Meksokasúltak immán ez em­bőrök.» *suáp-ájja : kocsiszín, félszer, nyi­tott fáskamra. Hor : sorozás. «E fiam immá má­soccór vuot sor alatt.» *súditt: hajlós vessző végére ned­ves agyagból formált golyót tűz és messzire elhajtja. «Gyere Ján, súdittani!» Szólás: «Hogy e menko súdiccson mög!» +súg: láb (mérték). «Bgy súg e sing­nek fele.» *súgjk: elzsibbad, megzsibbad. «Úty súgik e kezem.» ((Elsúgott e lábom.» *suhotor : sietve jár, suhog. «Csak úty suhotor ez uccán.» «Hirtelen elsuhotórt mellettem.» súllyá: száraz, lehulló vakolat^ melylyel súrolni szoktak. el-supál: elpáhol, elver. mék-supól: megver, megrak. Hutái: egymás kezébe kapasz­kodva, hátradőlt felső testtel gyorsan körben forog (két gyer­mek). «Addik sutáinak e gyér­mökök emíg elesnek.* «Nesutáj­jatok m;í annyit, öliég vuQt.» *sutúl: suttog, titkolódzik. ((Essze­bújnak és sutáinak.»

Next

/
Thumbnails
Contents