Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

414 HORGER ANTAL. szalmakalapot teszünk e feünkre, de ez uraknak naptártójik és vagyon. nárávás: fortélyos. *neszöre-bolond: szeles, szeleburdi, féleszű. «Ne micsa neszörebolond ez e fijú.» «0 te neszörebolond!'» +neszöriésködik: szeleskedik, hebehurgyán tesz-vesz. nótina: olyan júh, mely már nem mondható báránynak,de még nem lehet megfejni. [MTsz.: nótin.] nyakluó: egy méter hosszú rúd, melynek két végére félkör alakjában egy-egy szíj van erősítve. Szántáskor a lovak nyakába akasztják [o-c]< nyásháluődik': fára, háztetőre, erre, arra mászkál. *nyereködés: kereskedés. «Nagyba vittiék e nyereködést.i> «E kendÖrnyei'eködés ut(in gazdagottak még.» *nyerittöz: hangosan kaczag. «Ugyan sokat nyerittöz, kegyed vuona mét búsújjon.»> «Ne nyerittözzetöló immán annyit!» *nyírdal: üt, vág. «Vigyázz, met megnyír daliak!» «Yédd ez ostort s nyírdald meg e loakot, hogy mennyének ki e tilosbriól.» «Elié vészek ety hutyoruót 8 jnól reád nyírdalok.» ^meg-nyomul: meghúzódik. «Ha valakim vuona megnyomúlniék mellié, de csak magam vagyok éjen öregön, nincsen semmi nemzeccsógöm.» nyoradoz: fulladoz. nyovaszt: fullaszt, fojt. megnyűgöz: összeköti a ló két lábát. «Ara kell [a békó], hogy megnyűgözzük e lovat viélle.» *uóra-kecektetiiő: órainga. orozba: 1. titkon. «E tik orozba kőit.» aOrozba maruó kutya.» 2. tiltott módon v. helyen. «Ne féjjön, nem kaszálok ién orozba.» ^oskolái: tanít, iskoláztat. «Mos immán osl:olájják ez embőrt.» ospotáj: ispotály. ^öregség : falusi tanács, képviselőtestület. «Aszt hntároszta ez örekségbe.» «Aszt hátároszta ez örekség, hogy nem épittenek.» ((Biéválasztották ez Örekségbe.* *páesuó: mézes pogácsa. palántál: ültet (növényt). «Elpalántóltuk e répát.» *pántolnódik: aggódik, töpreng, búsul. <i0 hadd, ne pántolnóggy azon ez ostobaságon.)) «Egyre étüődik, pántohwdik ez ura rmján.» ((Hadd él, hoty pántoluóggyék immán, megérdemli, mét nem vigyázott.)) *ki-pány ásztat: hosszú kötéllel kiköt. ((Kipányásztassa e lovait.)) *pártq,: a leányoknak dob- v. köcsög-alakú ünnepi fejdísze. -^párta-sapka: magas tetejű báránybőrsapka. *mek-pattant,: kissé kinyit. «Jáj micsa meleg vagyon, pattandzsd meg ez ajtiiót ety kicsit.» «Mikor mekpattantottam ez ájtuót, mihyát megláttam.» *él-pé'ccen: elszakad. ((Klpeecent e ciérnám.» *mek-peecen: kissé eltörik. «E naty terű alatt mck-pé'ccent e tengéj.» «No mekpeccent!» [mondta egy fiú, mikor egy száraz vessző, melyet hajlítani akart, félig eltörött]. *pécék: a szíjon levő csat. ((Eltörött e düszüm peeke.» *bié-peckel: a csatnak vas szegét a szíjnak egyik lyukába beereszti. «Minyá jövök, csak biépeckéíem e szijumot.» He-penderitt: ledob, leteremt, földhöz vág. «Na csak, ingom nem penderittesz le oan könnyen.)) *mek-pe'nzeli magát: meggazdagodik. *pergembúza: pergelt(pörkölt)búza. [V. ö.: pirity-paraty.] *pihöl: libeg, gyorsan lélegzik. *pika: üres, gazdátlan (lyuk, a