Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

A HALMÁGYI NYELVJÁRÁS-SZIGET. 413 mdrgyds. Szólások: «Mdrgyás keringette !» «Ejnye mdrgyds atta kó'jke!» masinái: géppel csépel. «Mához éty hiétre masin álunk.» Emikór kimasináltuk e búzánkot, beteg vuotam.» maszatol: piszmog. -^még-melegül: megmelegedik. «Erőst megmelegítitek e lovaim.» merett szemű: nagyszemű. *m£rreg: morog, zúgolódik. «Dug bió e szádot, ne merrégj.»«Eréggy immá, hálgass, úgyés jaba mirréksz.» *mije'l, mijei: művel, cselekszik, csinál. «Ne miej oan lármát.» «Bosszul mijéltiék észt e posztuót.» «Oan dolgot mijeitek, hogy mégriészegöttek.» *meg-míjél: feldolgoz. «Mi;

gmíjélik e kendort.» «Mégmij eltük e posztuót zekónek.» ^mirigy-ing. Dögvészes időben régen összegyűltek egy este az asszonyok, megfonták a kendert, megmatollálták, osztovátára tették, megszőtték, kiszabták, inget varrtak belőle és reggel a falu végén feltűzték egy póznára, hogy a mirigy be ne jöhessen. Az ilyen inget neveztek mirigyingnek. *mocskoskodik: mos, súrol, s efféle munkát végez. [No mit csinálnak ?] «Ne mocskoskodunk itt e konyhába.)) ^mondikál: beszél, jár a szája. «Jól mondikál ez e tű léjányotok!» «Mind mondikál, hogy nem gyüözöm hálgatni.» ^mondva: megrendelésre, a Mondva csénálták észt e firizsömöt.» «E kalapot nem mondva csénáltassuk, csak úgy vesszük e vásáron.)) mor: a marha testének egy része. «E váll tetejin vagyon e mórja e marhának.)) *még-mórjáz: 1. megtépáz. «Le-Nyelvtudomúnyi Közlemények. XXXI. estek e füödre, akkor juól megmórj aszták egymást [a verekedők]*; 2. megcsiklandoz. «Eregy fogd meg s mórjázd még juol.» *morog : káromkodik. «Ne morogj, met megver ez isten.» «Oan rusnyán morgott, hogy hálgatni és vétők.» «Aj hogy morog ez ez olá.» mositt: mos. «Csak lemosittom ez asztalt, asztán megyek.» «Esőp felmosittom ez edényököt.» bié-mosztol: bepiszkít. «Egészen biémosztolta magát ez e gyérmök.» *mueorodik: kuczorog, kuporodik, meghúzza magát. «Hittak, s oda mucorottam melléje e doszkára.» «Fé'l mucorodik e ládára.» «E m.%Q&k%hiémucorodott e guóbba.» *mucorog: u. az. «ütt mucorog szegény e kapub§, várja ez ánuyát.» bié-miüiosodik: bemohosodik. «Ennek e fának nem muhosodik bié ez uódala.» *mumu : mumus, rém, melylyel a gyermekeket ijesztik. «Hálgass, met minyát hívom e mumut.» *munka: 1. feltűnés, izgalom. «Akkor nagy munka vuot itt Hálmágyon» [mikor megölték azt az embert] ; 2. gazdag, befolyásos ember. «Ezelüőtt nagy munka vuot, de most semmi.)) «E bíruó nagy munka e faluba hej, avál szóba se lehet állani!» «Ne légy oan nagy munka.!»: ne tartsd magadat olyan nagyra. *múrrant: zúg, dördül, nagyot szól. «Háj mekkorát múrrantotte fál» [mikor összedőlt]. *múrrantás: dördülés. «Mekhallották e puska múrrantását.» *mustura: hadgyakorlat. «Most viszik e katonákat e nagy musturárq *. nagyanyuó: apai részről való nagyanya. nagyapuó: apai részről való nagyatya. *nap'tártuó: napernyő. «Mű csak 27