Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)
Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365
412 HORGEE ANTAL. lúrálás : gondozás. ((Szeretöm e kúrálásdt e marhának.» *kurucsa : kereszt. «E fogarasi temetüó'be sok kurucsa vagyon, de nállunk nincs.» «Kereszt váj kurucsa ez étyfiélekópen jő elié.» *kurucsáson: keresztbe. «Kurucsáson kötik e búgját es.» *belié-kulúl: belenyúl. «Örökkié beliékutúl ez e gyermök e tálba,» «Mit kutúlsz bélié [a tejes fazékba] ?» *el-kutúl: bepiszkít. «Né hogy ilkutúltad e karincádot.» *(: ssze-ku1úl: összepiszkít. «Ésszekutúltad magadot." *kükürül: kukorékol. «Hallottad-e valaha. Hogy ez anyád valaga, Kükürüjjön hajnalba, Égy naty szalma kalabba.» *küntón: rövid cső, melyen át a füst a csempekemenczéből a kéménybe jut. iTedd e pityuókát e kürítőmbe, méksül.» «E mái füttüőbe nmcsön kiintőn, csak e régikbe vuot.» kürülbié: körül. «Itt kürülbié e vetésök mind szépök.» «E menyi lakodalom vuot kürülbié, mindenikbe vuotam.»«E kürülbiévaluó szomszéccság. s *küss: fiatal, «Kiét évvel küssebb, mind én.» Hapiscijyuó: olyan czipó, melyet káposztalevélbe takarva sütöttek meg. Hárrnq-dob: riadó. «Lármqdobot vertek e katonák.» Határ: férjes nő szeretője. «Az ez asszony e látrárál megölte [az urát].» Hdzanzt: lázít. «Lázq,sztottálc e népet.* léb: 1. perzselő melegség, mely a fűtött kemenczéből kiárad; 2. lég vonás. aLeb érte e küsasszont e templomba, mos beteg.» Hebédeg-gusa: vmi torokbetegség (mandulagyuladás ?) «Lebédeggusája vü'n't e leányomnak.» leffett: lógó, csüngő, lekonyult. «Leffett fülű ló.» He-leffög: lelóg, lecsüng. aLeleJfog e rongy e firizsirüől.» Hefőrnye: az ökör torka alatt lelógó ránezos bőr. «Mekszúrta valami ez ökröm lefárny éjit. «Micsa szép lefőrnyéje vagyon [az ökörnek] . 9 Hepese: pocsolya. Hepcsög : jár a szája, fecseg. «Ne lepcsögj annyit, fogd bié e lepcsösődöt.» Hepesolüo: toll- v. vászonpamacs, melylyel a sülő kürtöskalácsot locsolgatják. Hibickuányázik : tőkén keresztbefektetett deszka két végén ülve föl s lebintázódik (két gyermek). «Gyere te, Ubickuónyázzunk!* «Libiekuáni/áznak e gyerrnökök.» Háglnó: lógós (ló). «Ma csak kiét lóval menyek, de huonap e lágluót es biéfogom.» Hágluá-ja: rúd, melyhez a harmadik lovat fogják. Hágluá-hám : a lógós számára való hám. hnég-hígál: megszapul. «Méglúgájjuk, hogy oan lessz mind e huo.» Hübbevt: sántít, járás közben maga után húzza egyik lábát (pl. szélütés következtében). «Lübbent e lábával.» Hürbőn-lapi: babérlevél. *májég: mostanig. «Elment miég e reggél s májég sem jött meg.» [11 óra tájban mondta,] mák, mákuá: anyai részről való nagyapa. mányi: anyai részről való nagyanya. (V. ö. nagyapuo, nagyanyád.) He-rnarad: kimegy a divatból. «E hímös ing már lemaradóit.* Hnárcsi.' zsírban megpirított hagyma, melyet kenyérrel szoktak felmártani.
