Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)
Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1
A VOGUL NÉP ŐSI HITVILÁGA. 41 mályos kifejezés az éjszak jeges óczeánján túl képzelt tűzóczeánra vonalkozik, melynek égbe csapó hullámai az éjszaki fény ragyogásában jelentkeznek ma is a szemlélő előtt. Egybehangzó e nézettel, hogy a «szent víznek» (jelpin vit) BEGULYtól jegyzett regéjében (1: 69.) a «víz» alatt értett tűz, illetőleg tüzes folyadék égbe tükröző lángjával tartós látványa az embernek, mely csak az által válik nyugtalanítóvá, hogy — mintha a világvégi tüzoczeán kicsapott volna medréből — egyre közeledik s nagyobbodik, a Hét tele-nyara ég a tűz; hét tele-nyara, emészti tűz a földetn ; de az embernek ez idő alatt semmi bántódása. Most már azonban «öreg nő, öreg férfi mondogatja: ,a mi világunk másfelé [változva! ím elöntődik (tármüw mötal'é ti sasyati) ,- hogyan menthetnők meg mi ezutánra életünket?' Egyik öreg ember, másik öreg ember, sok-kevés ember egybegyűl. Egy faluba gyűltek egybe; tanácsot kezdtek tartani: milyen módon fogunk ugyan mi megélni?*) Tehát éppenséggel nem hirtelen jön a vész; van idő gondolkozásra, gyülekezésre, tanácsra s óvó intézkedésekre. Az ember a jelpin vit-et folyton látja, tanulmányozhatja, ellenében úgy mint a tengerpart lakója a tenger ellen okszerűen védekezhetik. Más természetű a jelpin sakw a többi közlésekben. A felső -szoszvai ének minden előzmény említése nélkül hirtelen eredtnek mutatja be (I : 45—46.): AYany-átér Arany-Költés nénjével táltoslovukon haladnak az ég és föld között, «egy helyt a mint lefelé néznek, abroncskerék módjára forgó kerek földecskéjük tüzes vízzel van elborítva (vélán vitén yuíilimé), hét bélyeges öl magasságra csapdos föl a tűz lángja*. Tovább mennek, «egyszer csak a mint nézik, aranyos előlábú szent állatkájuk lábainak vége a szent tűzözöntől (jelpin éakwén) egészen megnedvesedett. Arany-ater sapkáját leemelte, hajfonatait szétterjesztette s azzal ím tovább haladnak)). Hogy ez nem volt merő véletlen, hanem az Egatya jól megfontolt akaratának következése, kiderül egyéb regékből, melyek a tűzözön indító oka gyanánt háromféle tényt emlegetnek. Az egyik szerint N. T. az öskorbeli hősök folytonos torzsalkodásánál' s háborúinak akart véget vetni azzal, hogy leszállott a földre s mindent fölégetett (GONDATTI : 46.). Egy másik rege szerint a tűzözönnek az volt a hivatása, hogy az öreg és gyermektelen Egatyát megifjítsa, a mennyiben N. i. benne megfürödvén, visszanyerte rögtön ifjúi erejét