Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

A HALMÁGYI NYELVJÁRÁS-SZIGET. 405 kent, váj bucskdntozik, az mindt;

ggy-» budris : bolyhos, rendetlen. «Egészszen budris e haja. i *bugldros sziju: gömbölyü-fejü szegekkel kivert bőröv. bagója: bojt. bugojds-sapka: olyan sapka, amelynek tetején bojt van. *buhu: agyagból készült gyermekjáték. (A lágy agyagot zsemlyealakba gyúrják, lapos felének közepét kivájják s akkor valami kemény tárgyhoz (pl. falhoz, földhöz) csapva nagyot szól.) *müg-bújál: meghág. «E kakas e tikot megbúj álta.» «Immá tójhatik, met megbúj dUa e kakas.» *bújáluódik: párosodik. «Bújáluódik e tik e kakassál.» +bukátdrkodik : főz. «E ni ez nőre nem möhetök, há csak itthon biúxátdrkodom.)) «Mtí úgy mongyuk bukátdrkodik, váj kószitt.» *burdéj: mezei csőszkunyhó, czigány viskó. *burduguósza: maskara, álarczos személy. «Jába takarta e burduguósza e szeméjit, miégös megüs mértem.» *búza-mezü(>: a határnak az a része, a mely búzával van bevetve. ((Búzamezüőbe vadnak ez embörök.» «Türökbúzamezüö.» huzata: ajak. «Vérzik e buzdtdm, mökharaptam.» *meg-büdösűl: megbüdösödik. *bükkent: bukfenczezik. ^Bükként, váj bucskántozik, az mindéggy.» «Keresztüí bükkentött e fejin.» *bünnyög: hüm-hüm hangon sír. *essze-büszüdik: megromlik. «Mind esszebüszüdött e széna.» *edra: Románia. «E edrdba szcrészte e házat.» «Nálunknúl és mennek szolgálni e edrdba.» *cdrina : vesszőkerítés, mely a legelőt a szántóföldtől elválasztja. *cégérösködik: el akar csábítani valakit. «Álluó esztendeik cégérösködött e leányommal.*) ceíengüőzik: fityeg, lóg. <<Cétengüőzik le riiólla e rongy.» *eenneg: 1. zümmög. «Háj te hoty eennegnek e szúnyogok.» 2. vékonyhangon nyafog, rimánkodik. «Ne cennegj annyit e fiiembe.» *cice: a száj szegleteinek felpállása, zabola. *ciciés: zabolás, a kinek felpállott a szája szeglete. «Ne igyál utónna, me eiciés.» *áeög: nevetgél. «Ne cicögjetök annyit ti löjányok!» *eicögüö-fű: hosszúkás laposlevelű fű, melylyel a két kéz összeszorított hüvelykujja közt éleset fütytyenteni szoktak. <(Cicögüőfövel dudál.» «Zablevelű fűnek és mongyák e cicögüőfüvet.» / *cíhd: piha. «Cihd, ményenü e kezed !» «Ciha, micsa ostorod vagyon !» *cincoskodik: hízeleg. «Né, hoty cineoskodik ez annyának!» *fel-ezímöz: megezímez. «Felczímözi e levelet.» *ciper'ég: valami köszvény elleni kenő orvosság. eirézik : helytelenkedik. «Annyit cirézik ez e gyérmök!» «Ne cirézzetök immán annyit!» *cuostők: czollstokk. cüök: czövek. *ciiök()l: czövekkel megerősít. «Ez e kendőrczüök, ekivel mekeüökőjjük e kendőrt.» «Biécüökőltiék e kendőrt e vízbe.» *cuna : cunnus puellae. «Takard el e cunddot lüjánkám.» +csdmbojog: kószál, bolyong. «E szegén fiélkótya egész nap csdmbojog ez úccán.» «Híttam haza, de nem jő, inkább ott csdmbojog e vásáron.» * csápol: fecseg, jár a szája. «Pog bié je szádot, ne csdpój anynyit!» ^csattantad: a csudafa (datura stra-