Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

30 MUNKÁCSI BERNÁT. alakította)), de X. á. mesterkedése folytán ez a «körömbőr» pusztán az ujjak hegyén maradt meg. A dolog így történt: Miután N. T. az ősi emberpárt megalkotta «így szól ebéhez: ,En most elmegyek, hogy lelket hozzak eme megteremtett embereimnek; te maradj itt, őrizd őket, senkit ide ne bocsáss!' Xul'-qtér N. T. távozása után azon töri eszét, hogy valami furfanggal ezen embereket megrontsa. Oda megy az ebhez s mondja neki: ,Micsodáid vannak itten'?' ,Embereim', szól az eb. ,Bocsáss oda engem hozzájuk!' mond X. q. ,Nem', szól az eb, ,engem N. T. azért rendelt ide, hogy őrizzem ezen embereit s megtiltotta, hogy bárkit is idebocsássak'. ,Ha nem bocsátasz, én oly hideget csinálok, hogy te megfagysz benne', mond X. q. s miután az eb többszörös fenyegetésre sem engedett, nagy hideget csinált. Az eb elkezdett nagyon fázni. X. q. szól: ,En téged subával ajándékozlak meg; még ha a szabadban fogsz is feküdni, abban nem fogsz megfázni; csupán bocsáss engem oda!' Az ebet X. q. megajándékozta subával, XuV-qtért pedig amaz ódabocsátottá az emberekhez. X. q. az embereket szívük táján leköpte nyálával. Ebben a pillanatban körömminőségű bőreik lágyakká lettek, csupán a kéz- és lábujj hegyén maradt meg egy kevéske köröm. Ez a X. q. köpte nyál testi fájdalom s kör alakjában jelentkezik; a köldöke vágott ember ezen köpetből eredt testi fájdalom s kór miatt fekszik betegen s miután hosszú, vagy rövid ideig élt, e miatt jut a halálba. Midőn N. T. a lelkekkel visszatért s ezeket embereibe bocsátja, valamiféle fekete folt látszik mellükön : abból fölismerte, hogy X. q. megrontotta őket. Megharagudott az ebre s így szólt hozzá: ,Ha nem tudtad megőrizni embereimet; azok a te egész életeden át gazdáid legyenek ; a minek tevésére kényszerítenek, azt tedd ; a minő falatot dobnak neked, avval lakjál jól!' Hogy a köldöke vágott ember a X. q. köpte kórba, betegségbe (terén-%uHné) ne essék, N. T. megtanította, minő gyümölcsöt egyék s minőt ne egyék; van t. i. Tqrém adta gyümölcs s van Xul-qtér adta gyümölcs ». XIII. A vallási törvények eredete. —Az itt sokszor idézett EEGULY-féle szigvai rege előadása szerint az ősfiúnak éppen hét munkájára volt szükség, hogy «az ember korabeli, ember ideje béli világ» (élém-yqlés jisin tqrém, élém-^qlés nqtán ttj/rém) létrejöjjön, ezek voltak ugyanis: 1. Az ember lakó földjének az ősvízből való előbuktatása; 2. a forgó földnek meg-