Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

2 MUNKÁCSI BEENÁT. erV I : 77.) szintén «szent», melyet ép úgy mint a «medve égből való leszállásának énekét» három jó ruhába öltözködött férfi sapkával fején s övvel derekán hajlongva s kezeiket egymáséval kis ujjukkal egybekapcsolva énekel. Kétségtelen, hogy a népköltés e termékeinek főtartalma igen régi időknek hagyománya, a mint ez kitetszik az egymástól messze eső vidékeken följegyzett változatok közös költői kifejezéseiből is. PATKANOvnak egyik közleményében (II : 174—6.) «régi regék» (jis ai-ket) mondója a hősnő, midőn «az ég hogyan keletkezett, arról beszél; az ülő bőrös föld, szőrös föld hogyan keletkezett, arról beszél» (tűrum yota tivöt tu-lda padardet-, ömésta sögon még, punén még yota tivöt, tu-lda padardet). Tartalmuk szerint a följegyzett kosmogoniai népköltés szövegei kétfőtipus csoportjába sorakoznak. Egyik a déli, melyhez a EEGTJLY-tól följegyzett teremtési ének (I : 100.) s ennek tőlem jegyzett változata (I : 77.) tartoznak; ezek az ösvízröl s a földnek innen való előbuktatásáról nem tudna.k, «egy méh szülte hét ősemberről» beszélnek, kiknek hirtelensége hozza létre a földön a czivódást, betegséget és halált, úgyszintén a medvét, mely állat a déli monda szerint a legidősebb ősembernek a dühtől elváltozott mása. A másik az éjszaki tipus csoportja, melyben a regék és énekek összekötő szálai az ösvíz, a tüzes özönvíz, az embernek földből való teremtése. Külön alcsoportkép közelednek itt egymáshoz egyrészt a szigvai szent rege (I : 1.), a tüzözön-ónek (1: 38.) s az egyik tüzözön-rege (I : 73.), másrészt «a föld körülövezésének regéje» (I : 33.) s «az ember teremtésének regéje» (I : 128.). Amazokban ugyanis az Égatyán kívül a legifjabb Tarém-jinak, a Világ ügyelő-férfinak jut nagyobb szerep a teremtésben, ezekben pedig a legidősebbnek, a «Tapél-öreg» névvel is jelölt pelimi istenségnek. A Tarém-űak helyett Xul'-atér közreműködését emlegetik a szintén éjszaki tipusi PiEGULY-féle teremtési rege (I : 135.), az «Ordögfejedelem-rege» (I : 160.) s a tűzözönregék egyike (I : 68.), mely démonról külömben szólnak a fentebbiek közül a tűzözön-ének s az ember teremtésének regéje is. Bibliai elbeszélésnek pogány hagyományú képzetekkel való egybeszövése az «Atom (= Ádám) nevű öreg emberről és feleségéről)) közölt kondai monda. Mindezeknek tartalmát más források ide tartozó följegyzéseivel kiegészítve s tárgyak szerint csoportosítva a következő vázlatos összeállításban foglalhatjuk össze :