Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

A vogul nép ősi hitvilága. (Nyolczadik közlemény.) Különös szeretettel foglalkozik a vogul-osztják népköltés a teremtés történetével. A mi a bálványistenségeknél a «hősének» (tirnin erV ), ugyanaz az Egatyánál «az ég és föld teremtésének éneke» (máV tq,rmV sánkámlém éri), «a föld keletkezésének v. előbuktatásának regéi» (ma telem v. yutttém möjt) s az ezekkel kapcsolatos «tűzözön-regék» (jelpin sakw mojt). A hősének az illető bálványistenség személyének s szent helyének tiszteletét igazolja, emezek Numi-Tqrém dicsőségét beszélik s midőn az ő világuralmának eredetére, az ember korabeli világ, az ember idejebeli világ ( élém.-yqlés jisin tqrém, elém-yqlés nqtin tqrém) megalkotására tanítanak, egyszersmind a mindenségről való hagyományos felfogást örökítik át nemzedékről nemzedékre. Eme regék s énekeü előadása, bár nincs különös alkalmakhoz kötve, mindenkor ünnepies s a hallgatóság részéről is komolyságot és áhítatos figyelmet követel. A föld keletkezésének az a regéje, melyet a Szigva vidékén volt alkalmam följegyezni (I: 1.), egyenesen «szent regédnek (jelpin möjt) neveződik s ezen jelzéssel közölték tartalmát GoNDATTinak is (34. 1). Bizonyos szertartások is kisérik e rege előadását, jelesen hogy az asztalra — nyilván a megbecsülés jeléül —• valamely ezüsttárgyat (pl. pénzt) helyeznek, a regélőt jó étellel s itallal vendéglik, továbbá hogy ott, a hol a Fáczánkacsa-orrú aszszony története kezdődik, mely «a regének tulajdonkép való szent helye» (mak jelpin máta I : 18.), az asszonyok a házból kimennek. GONDATTI szerint ennél a nem figyelmes hallgatót még büntetés is éri; nőknek pedig egyáltalában nincs megengedve hallgatása (34. L). A Pelső-Szoszva vidékén közölt déli eredetű kosmogoniai ének, «a föld égből való lebocsáttatásának éneke» (ma táratim Nyelvtudományi Közlemények. XXXI. 1 I TVT*