Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)
Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1
16 MUNKÁCSI BERNÁT. valamint az a) pont alatt idézett jugrai közlésben az ó'sji előbb születik meg a föld teremtésénél, sőt neki emebben tevékeny szerepe van. VIII. Az ember teremtése. A vogul hitrege a földet lakó embereket nem származtatja vérségi kapcsolattal amaz. ősi embertől, mely a föld teremtésénél szerepel. Ez, mint több közlésből kitűnik, a vele együtt képzelt nővel s az éjszaki hagyományban szereplő ősfivel voltakép nem más, mint maga az Egatya es családja, melytől határozottan különválasztandó lény a halandó ember, a mint az ő keletkezésének története is egészen más. A kezdetbeli ősember s az ősfi nem ősatyái az emberiségnek, hanem teremtői, mondhatnók csaknem gycvrtói. Az erre vonatkozólag följegyzesre jutott hagyományok a következők : a) A KEGüLY-féle szigvai teremtésregében (I : 144—7.): Az ősfi evet alakjában fölszáll ismét az Egatyához s így szól: «N. T. atyám, az ember lakó kérges földet létrehoztam, az ember lakó szent földet megállítottam ; de hát ki fog élni rajta? Miképpen kell megszületnie az ember fiának ? Erre nézve kérek én tőled tanácsot)). N. T. atyja felel: «Fiacskám, az ember származásának dolgát én hogyan mondhatom meg neked?! Midőn egykor hideg orrú orros szelet fogok támasztani, széles szemű szemes hó alakjában fogok esni. Midőn apró szemű szemes hó fog esni, gyúrj a hóból emberlábas alakot, készíts emberkezes alakot! Készíts lábas állatnak alakját, készíts kezes állatnak alakját! Szárnyas fajta sok állatodnak szárnyas állat szárnyas alakját készíts, karmos állat karmos alakjait készíts!)) Alászállott, hó esett. «Hóból embert csinál, gyár, tova dobja: darabokra omlik. Lábasállat-alakot csinál, tova dobja: nem válik elevenné, szétomlik. Szárnyasállat-alakot csinál, gyúr, tova dobja: darabokra omlik. Elment a kedve s bement a házba; atyjához s anyjához szól: ,Hiába bajlódtam, élőkké nem lesznek, adjatok nekem tanácsot!" Ezek ismét N. T. atyához utasítják tanácsért, föl is megy újra a fiú, előadja panaszát s erre a következő választ kapja: «,Fiacskám, te én tőlem tanácsot kérsz: hát hogyan is mondjam már neked ? ! Szállj alá s egyik felét elegyítsd főiddel, másik darabját elegyítsd hóval! Emberalaké, úgy készíts, lába sállat-a lakot ugt/anétgy készíts, szárnyasállat-alakot ugyanúgy készíts! Van-e még neked mondandó valami szavam?!' Alászállott, aláérkezett. Egyik felét hóval elegyíti, másik felét földdel elegyíti.