Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

A VOGUL NÉP ŐSI HITVILÁGA. 13 házból s hajfonatdt szétereszti: egy torkolata hét Ob-folyam folyamlik, egy torkolaté hét tenger merül fúl; a hét Obfolyam, a hét tenger fenekéről aranyos hátú hét csiborbogdr (%amlé/) merül föl». Ugyanígy dicsőíti ez ének Arany-Kait és hajfonatait is (I : 39.). VI. Áfák s füvek teremtéséről a följegyzett népköltésben csak annyit találunk, hogy az ősvízbeli földhalom körül «hét télen, hét nyáron át nem termett sem fű, sem kóró; egyszer csak a mint az asszony kimegy, a vendégrekeszbeli házszögletben egy sárga virágú kóró (pori) termett)) (I : 33.). A szigvai szent regében e közlés változata (I : 3.): «Tundrahalmi házából kikél az asszony; amint belép, így szól öregének: ,Öreg, a ház mögött valami cserje (jiw-saw) termett'. Az öreg szól: , A gyökere ahogyan volt, az ága a hogyan volt, úgy hozd be!' A felesége kiásta azt a fát, behozta, az öreg megismeri: hát egy czirbolyafenyö (iiHpá)». Ebből a kóróból, illetőleg czirbolyafenyőből támadt, mint a következő pontban látjuk, az ősfi. — A lozvai Ördögfejedelem-rege szerint «van Tarém adta gyümölcs s van Xul-qtér adta gyümölcs» (I : 165.), mely utóbbitól az ember betegségbe esik. VII. Az ősfi születése a) a jugrai közlésben (I : 33— 34.): Az ősvízbeli földhalom asszonya észrevévén a ház szögletében termett sárga virágú kórót, «bement a házba öregéhez s így szól: ,Hót tele, hét nyara, hogy itt élünk; ezalatt soha ilyes alakú kóró nem terem vala; nézd meg csak!' Az öreg felel: .Hozd csak be!' Az asszony kivitte kezében selyemkendőjót, a sárga virágú kis kórót selyemkendőjével betakarta, gyökerestid kihúzta ; a, mint fölemeli : egy gyermek elsírta magát. A gyermeket örvendő kézzel, örvendő lábbal bevitte a házba. Az öreg szól: ,Mi hét tél, hét nyár óta gyermektelenül élt pár vagyunk; hát ezt hol találtad te ?' Az asszony felel: ,Hol találtam ? Ez az a kóró, melyet észrevettem'*). Ez a fiú közreműködik a föld teremtésében és megerősítésében s kiderül a rege végén, hogy «az a gyermek, ki bácsijához, nénijéhez sárga virágú kóró alakjában szállott le az égből (jola va'ilém), jelenleg Polém-isten néven uralkodik (űl). A Polém folyó alkotta tó partján levő szent helyén, ott imádják őt hajlongásokkal, ott nyújtanak neki áldozatételeket mind e mai napig» (I : 37.). Tehát az ősfi nem földi anyától született, hanem- az Egatyának égből alászállott legidősebb fa. PÁPAI KÁKOLY a Középob vidékén is úgy hallotta,