Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Kisebb közlések - Gombocz Zoltán: Bakcsó 487 - Gombocz Zoltán: Csardak 487

KISEBB KÖZLÉSEK. 487 iartoznak, mint a MUSz. állítja. De nincs tudomásunk róla, hogy a cse-Temiszek s a magyarok valaha többi rokonaiktól elválva együtt laktak volna; hogyan történt tehát, hogy a fér -fi, férj szóra ugyanazon össze­tételt, sőt változataiban is egyformán alkalmazták. Lehet ez véletlen találkozás, vagy miE egyéb ? Azt már kevésbbé, sőt épen nem tartom figyelemre méltónak, hogy valamint a magyarban a fér-fi tulajdonkóp tautológia, ugyanez mutatkozik a cser. pör jiy, sőt még jobban túlozva pörjetj jer) kifejezésekben. Ehhez hasonló még a cser.-ben ergo-aza ,knabe', tkp. ,hím gye­rek', mint a kirg. erkak bála; sőt még előfordul aza-püerge is szintén ,knabe' értelemmel, a mi azt bizonyítja, hogy a szók itt is kétféle jelen­tésűek (,hím, férfi'), valamint a tat. nyelvekben. Végre van még egy ide tartozó összetétel a cseremiszben: erbeze ,gyermek, fiatal', irveze id.; orweée,kicsi, fiatal'; erweze,gyermek', érwez'é id.; urweée, urbeée, rweie, rweza, rweze ugyanazon jelentéssel, mint az előbbiek. A különböző alakok külön nyelvjárásokból valók, a mint a CserSzt.-ból kiki meggyőződhetik. Mindezek pedig a fönn említett ergo­aza mintájára alakult összetételek, de megemlítendő, hogy aza még ajía, ajzá, áza változatokban is használatos. Mikor aztán az összetétel tagjai annyira összeforrtak, hogy önállóságát mindegyik elvesztette, megtörtént legvégül a ^ oc «,' változás (v. ö. sügö o^> sihvö; csuv. lugur co cser. lu­wurga) s ezzel beállt a teljes szakítás az új szó s alkotó tagjai között. SZILASI MÓRICZ. II. Bakcsó : ,gémfajta vízimadár, vakvarjú', (ardea nycticorax) MTsz. — Csak hozzávetóskép állítom vele szembe a sori (kara-) pakci ,der staar' alakot (EADL. Wb. II. 135.). Csárdák: ,hajón levő házikó' (Szeged): csérdak: ,pitvar' (Moldvai csáng.) MTsz. — Mind a kettő oszmanli eredetű szó, de az előbbit szerb, az utóbbit oláh közvetítéssel kaptuk. V. ö. 1. oszm. vLkuLa* vagy vtavU* (cardag; tártak) ,á quatre colonnes; petité chambre carrée ouverte de tous cötés, placóe sur la terasse et servant communément á sécher le linge ou á prendre le frais. Pavillon, belvódére, loge sur le de­vant d'une maison'. (Perzsa eredetű szó; v. ö. ^L^. (cár) négy; ZBNK. I. 339. c. tkp." négy oszlopos). 2 szerb. uap^aK*. ,diewarte, eine wacht­hütte auf pfáhlen an der grenze; beháltniss für diejkukuruzkolben' (KA­RADZ. 819.). A csárdák szó, úgylátszik, szerb hajósok révén került Szegedre. A moldvai cserddk oláh eredetije cerdac: ,dans les maisons paysannes k la montagne petit pavillon en saillie audessus auquel se trouve l'entrée

Next

/
Thumbnails
Contents