Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Kisebb közlések - Gombocz Zoltán: Kar 488 - Gombocz Zoltán: Koslat 488

488 KISEBB KÖZLÉSEK. de la cave.' (DÁMÉ, I.) A csárda alak mindenesetre régibb átvétel, de megjegyzendő, hogy a nép nyelvében még mindig él az oszm. cardaknak pontosan megfelelő jelentéssel: 1. az álló bárka farán levő elzárt hely, a melyben szerszámot tartanak ; 2. vándor halászok gyékénysátra (MTsz.). Kar: BUDENZ (VÁMBÉitY-vel szemben) finn-ugor szónak tartja (MUSz. 5.); szerinte (NyK X; 85.) ebben az esetben nem átvétellel, hanem ősrokonsággal van dolgunk. Adatai, a melyekre támaszkodik : votj. gir, gir-pur) ,ellenbogen, elle' (MŰNK. Votj. Sz.-ban : gir-pum (Sar.) gérpuy (Kaz.) .könyök, rőf; elle1: gir-pwrjki

(Sar.) ,könyökleni' | zürj. gir ja id. ! IpF. garúel ,könyök'; Ip. kardnel id. A lapp alakok szerinte így tagolódnak : gar-nel, kar-dnel (dn : n úgy mint bm : m ; nyomatékos ejtéssel.) A nel szó értéke nyilván az, a mi a votj. púpé: ,vég, kiálló vég.' Ezzel szemben a következő alakilag és jelentésileg is közelebb álló török alakokat idézhetjük : kirg. kar ,der oberarm' (EADL. Wb. II. 132.) | ujg. kari ,der arm' | bar., tel., alt. kari ,der oberarm'; kos kari ,der unterarm' | kún. kar ,brachium' (Cod. Cum. 262.) | (EADL. Wb. II. 167.) csag. (ŐJU (kari) cUU; cL* (karaj) ..Ls (karú) ,arm, ellenbogen' (EADL. Wb. II. 167., 150., 187.) J oszm. X£»Li' (karaja) ,der oberarm' (ungebr.) xs*55U

(karúba) (veralt.) id. (EADL. Wb. II. fi62., 189.) | jak.. yar% die gegend oberhalb des handgelenkes. (BÖHTL. 81.) || mong. ghar ,die hand, der ganze arm' (SCHMIDT. 193 a.) Kar török eredete mellett szól: 1. az a körülmény, hogy a BUDENZ. felhozta zürj.. girga alak képzőstül a törökségből került s nem eredeti zűrjén szó (v. ö. az idézett oszm. karúba, karaja alakokat.); 2. HALÁSZ déli lapp szótárának adatai BUDENZ feltevését a lapp alakok tagolódását illetőleg kétségessé teszik: karaygera, karáyger P. kareúare U. kardnel, karrdúel,könyök, ellenbogen' (Ug. Füz. X. 35.). Csak mint feltevést említem, hogy talán a MTsz. idézte karjos, karjus (— karos), karvas ,az aratók karvédő ujja', karó-to (tréf'. ?) ,kartő' egy régebben megvolt kary alak maradványai. A török alakok nem mondanának ellen e feltevésnek. Koslat: 1. ,párosodik'; 2. (átvitt értelemben) ,ide-oda jár, jönmegy, lót-fut, kóborol, csatangol' (MTsz.) — V. ö. oszm. t&rH.r^'' (kocla-mak) 1. ,mit den Hörnern stossen, mit, den Köpfen aneinander rennen (auch von Menschen)', 2. ,die Schafe bespringen (vom Widder)^ (EADL. II. 617-). (XOMBOCZ ZOLTÁN.