Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Könyvismertetések - Balassa József: Stöcklein, J.: Bedeutungswandel der Wörter. 479

A SZAVAK JELENTÉSE. 481 Sehne des Bogens anziehen, der Magnet zieht etwas an, stb. Ha az ily kifejezéseket más nyelvre fordítjuk, mindjárt kitűnik, mily nagy különbség van ugyanazon egy szónak különböző használata között. A jelentés alkalmazkodá sának (így nevezhetjük magyarul az adaequatiót) egyik gyakori oka az, hogy a szó gyakran nem födi a fogalmat, a melyet meg kell jelölnie. Ilyenek pl. a szabó és varrónő elnevezések; a szabó nemcsak szab, s a varrónő nem csak varr; ilyen kifejezések még az asztalos, lakatos, a szülők (gyakran még az atyát is szülőnek nevezzük); németben : der Zwicker, der Schnitter, der Jünger (a. m. tanítvány), die Jungfrau, der Junggeselle stb. A jelentésváltozásnak másik, szintén elég gyakori oka, hogy a tárgy vagy a fogalom változik, a név pedig megmarad. Ennek legvilágosabb példája a toll, mely eredetileg csak a madár tollát jelentette, a melylyel írtak is ; s most a mikor aczélszerszámmal irunk, ezt is tollnak nevezzük. Ilyen változott jelentésű szók a németben : König, Marsehall, Herzog, Minister; továbbá ilyen szók a tragédia és komédia, s gyakori az ilyen jelentésváltozás a pénzek nevében is. A legvilágosabb példa erre a mi /latosunk, melynek értéke hat krajczár volt; később a tízkrajczáros lett a hatos, s most már a húszfillérest kezdjük hatosnak nevezni. i A jelentésváltozásra alkalmul szolgál az is, ha a dolgot nem akarjuk a maga nevén nevezni, s egy más, illendőbb szót használunk helyette (euphemismus). Ilyenkor aztán ez az új szó sülyed mintegy értékben, s obsccen értelművé válik egészen ártatlanul. Ilyen a német Glied, latin penis, továbbá a németben abseits gehen (magyarban': hátra, megy) s ilyen az emberi dolgokra vonatkozó többi kifejezés is mind. A német stinken s a magyar bűz, bűzlik szók jelentése eredetileg csak az, hogy valaminek valamilyen, akár jó, akár rossz szaga van, s csak utóbb sülyedt rossz jelentésűvé. — A szavak jelentését mintegy elkoptatja s ez által aztán át is alakítja a túlzás, mely a beszédben gyakran megfigyelhető. Egész közönséges eseményekre mondjuk, hogy borzasztó, rettenetes, rémítő, s ilyen a legújabban fölkapott rém szó (remnagy, rémsokan stb.); mily könnyen mondjuk, hogy valamit ezerszer mondtunk, százszor megparancsoltunk, így keletkezett az a kifejezés is, hogy valami több mint bizonyos. A jelentésváltozásnak ez a módja már a képes beszédhez vezet, s a nyelvnek ez a költői ereje a leggazdagabb forrása új szavak és új jelentések keletkezésének. Nem kisérhetjük végig STöcKLEiNt a jelentésváltozások összes tárgyalt esetein, csak be akartam mutatni a főbb szempontokat, a melyek szerint ő a szavak jelentésváltozásait tárgyalni óhajtja. EEDMANN könyve nem rendszeres tárgyalása a szavak jelentéstanának, hanem inkább az a czélja, hogy könnyen érthető és élvezhető for-NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXX. 31