Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Könyvismertetések - Balassa József: Stöcklein, J.: Bedeutungswandel der Wörter. 479

480 BALASSA JÓZSEF. foglalkozik. Ha fogalom és szó mindig födné egymást, mennyi haszontalan szóvita, irodalmi tollharcz lett volna fölöslegessé, s mennyi időt nyerne ma is a tudomány komoly és hasznos munkára. Csakhogy a szó gyenge és tökéletlen mása a gondolatnak ; tartalma határozatlan, ingadozó, és szükségünk van sok egyéb segító' eszközre, ha azt akarjuk, hogy beszédünket világosan megértsék. A ki idegen nyelvek tanításával, fordítással foglalkozik, vagy ha abba a helyzetbe került, hogy egy-egy szó jelentését kellett megmagyaráznia, tudja, mily nehéz dolog egy-egy szó tartalmát, jelentését világossá tenni mások előtt. A szavak jelentésének e határozatlanságával s a jelentésváltozások okainak kutatásával foglalkozik e két könyv, s mind a kettőnek olvasása érdekes és igen sok tekintetben tanulságos. STÖCKLEIN könyve czéljául ezt a kérdést tűzi ki: Mi az oka, hogy a szavak jelentése változik ? S mielőtt e kérdésre a feleletet keresné, előbb utal arra, hogy az egyes szónak nincs állandó, határozott jelentése, hanem folytonos ingadozásban van, s határozott jelentéshez csakis a mondatban jut. Valósággal egyjelentósű szó alig van a nyelvben, mindegyiknek van több jelentése, s beszed közben a jelentésárnyalatok, a finomságok még szaporodnak. Igen helyes EsDMANNnak az a megjegyzése, hogy rendesen a két vagy többértelmű szót tartják kivételnek, pedig a nyelvben az igazán egyértelmű szó a ritka kivétel; ilyenek pl. a számnevek, egyes tudományos műszók, a kémiában az elemek nevei, míg a közhasználatú szavaknak mindig igen sokféle az értelmük, (i. m. 17. 1.) Erre a megfigyelésre alapítja STÖCKLEIN is az ő további fejtegetépeit, A jelentésváltozás szerinte három fokon megy át: 1. A szót olyan összefüggésben, kapcsolatban használjuk, a melyben valami új jelentésárnyalat fűződik hozzá. 2. Többször ismételjük a szót ez újabb összefüggésben, mi által a jelentés új árnyalata megerősödik és kiemelkedik. 3. Idővel az új jelentés kerekedik fölül, s így a jelentésváltozás megtörtént. Például említi a német Tisch szójelentésének változását. Ez eredetileg csak az asztalt, mint bútort jelenti ; de már az ilyen kifejezésekben : einen zu Tisch laden, bei Tisch sein, zu Tisch kominen, hozzá csatlakozik az étkezés mellékórtelme is, s az ilyen kifejezések útján jutott e szó idővel az eredetitől egészen eltérő jelentéshez ezekben a kifejezésekben : die Familie hat einen guten Tisch ; der Arme geniesst einen Freitisch. Minden szónak van a főjelentése mellett több mellékjelentése is, s ez mind okúi vagy alkalmul szolgálhat újabb jelentések fejlesztésére. A jelentésváltozás leggyakoribb okát STÖCKLEIN ada equationak nevezi, midőn a szó jelentése alkalmazkodik egy-egy különös használathoz, így pl. az anziehen igének egész más a jelentése, ha czipőrol vagy ha ruháról használjuk; ismét más az ilyen összefüggésben: die