Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Könyvismertetések - Balassa József: Stöcklein, J.: Bedeutungswandel der Wörter. 479

A SZAVAK JELENTÉSE. 479 mondatban rejlik: qoi med mitat, tehát: ,es schwört bei den Göttern, der mich sendet' stb. — Az itáliai nyelvészet körébe tartozik végül EHRLICH HUGÓ czikke: tlber die sekundáre Aktivendung der 3. Person Plurális im Oskisch-Umbrischen. Germán nyelvészeti kérdésekkel ezúttal csak egy dolgozat foglalkozik: JELLINEK M. H. Die Endung der 2. Person Plur. Praes. im Althochdeutschen czímű czikke, mely BERNEKER E. ugyané tárgyú czikke (IdgF. 9, 355) ellen irányul. BERNEKER a szóban levő ófn. alakok (-et, -at, -it) közül az -it végzetet tartotta eredetinek, a többit analogikus képzésnek magyarázta; JELLINEK szerint a hangtörvényeknek megfelelő alak az -et, míg az -it analogikus képzés, melynek mintája az egyes 3. szem. végzete veit; okul az szolgált, hogy a II. és III. ragozású gyönge igéknél is egyforma volt a két alak (salbőt, habét); hasonló eset az, ha pl. ma Ausztriában ihr fahrt-íéle alakokat lehet hallani a műveltebbek beszédében, a közbeszédben wirdts, gibts, nimts-fé\e alakok is hallhatók. A szláv nyelvészet körébe tartozik BRTJGMANN K. Aksl. zupa ,Bezirkl

czímű

kis czikke. A szó szerinte az ói. göpa- ,Hüter, Wáchter', göpayá-ti ,er behütet, bewahrt' stb. alakokkal tartozik együvé, jelentése eredetileg ,die Hut', azután ,das, was in Hut und Pflege genommen ist', a helyre való vonatkozással is. Osszláv alakja *geupa lehetett, itt is érvényesült az a hangtörvény, hogy idg. eu az ősszlávban it-vá vált az előző mássalhangzó lágyulásával (1. NyK. 30, 238). A szónak továbbképzése a közös szláv zupan'h ,Vorsteher einer zupa'-. — SOMMER F. Das slavische Iterativsufjix -v a t i czímű czikke e képző keletkezését ekkép magyarázza : -«- végű gyökerekhez az egyszerű -ati képző járult abban az időben, mikor az ü > y hangváltozás még nem ment végbe, pl. *müati; e helyzetben azután egy u-íé\e átmeneti hang fejlődött: *mü-u-ati, ez utóbbit az egyszerű *müti mellett ^mü-j-uati-nsik elemezték és a -uati (== vati)-t képzőnek érezték. Ez a kópzésmód azután (főleg byvati hatása alatt) termékenynyé vált. Ep így magyarázódik a -jati képző keletkezése i- végű igéknél (üti : pre-li-j-ati) s így az -ati, -vati és -jati typusok voltakép egyazon -ati iterativképzőnek különböző hangtani módosulásai. PETZ GEDEON. A szavak jelentése. JOH. STÖCKLEIN. Bedeutungswandel der Wörter. Seine Entstelmng und Entwickehmg. München. J. Lindauersche Buchhandlung. 1898. K. 0. ERDMANN. Die Bedeutung des Wortes. Leipzig. Avenarius. 1900. A nyelvtudománynak egyik legérdekesebb s eddigelé még ki nem aknázott része az, a mely a szavak jelentésével, a jelentések változásával