Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Tanulmányok - Szilasi Móricz: Cseremisz szótár - V. 37

46 SZILASI MÓRICZ. Zag. 9. — Ossz. o.-sudo gyógyító fü a veszettség, veszett kutya harapása ellen; heilkraut gegen liundewuth Tr. öram csudálkozik, megijed; sich wundern, erschrecken Bd. Tr. Ist. 295. Ocs. 63. Ist. 89. •— ören koltomo pasa csuda; wunder Ist. 215. örmo pasa id. Ist. 212. Zag. 70. örmö, örmas pasa id. Bd. — örektem árnulásba hoz; in staunen versetzen Bd. oröktaraé id. Tr. — örmö csudálatos; wunderbar Bd. orá rakás, halmaz, csoport, sor; haufe reihe Bd. — kopná-orá kéverakás; ein kreuz garben P. 13. alom; unterlage, streu; no^,CTHJiKa Tr. oranék nagyban; en gros, im grossen; rypTOMt Tr. — cf. ará. orá-senga légy; lliege Bd. cf. ara-sengá (m.) id. Bd. a. söyá M. 60. oráde (r.) bolond, esztelen; dumm, unverstándig Bd. Tr. oródo (m.) id. Bd. Tr. oróde M, 11. oride (m.) NyK. 3 : 155. orodes keás (m.) o^yptTL OTT. BHHa M. 86. oralém fölhalmoz; aufháufen, aufthürmen Bd. Tr. oraltém id. Tr. oralűe épület; gebáude G-n. 56. oralde Tb. 17. oralte Bd. — orálto gebáude, thurm Tr. kü oralto id. Ist. 17. orawá (est.) kerék ; kocsi; rad; wagen Gn. Bd. Tr. arává (m.) arabá (m.) Bd. — Ossz. o. ter szekér; fuhrwerk Bd. o.-kewék kerékagy; nabe, o.-puc id. o.-paskár tengelyszeg; achsennagel; qena Tr. orawí (r.) veréb; spatz M. 36. orabí Tr. — r. Bopoőeü. örcás elszaporodik; sich vermehren Ocs. 4. Ist. 53. Uf. 12. örcoktem szaporít; vermehren Ocs. 57. — pes örcomöyö sok idő multán; nach langer zeit Ocs. 38. örűém hízik; fett werden Gn. 47. erdám id. Tr. ördoktem hizlal ; fett machen, másten Gn. 22. — erde kövér; fett Tr. ord'ey (pro: ord-jey) menyecske; neuvermáhlte frau Gn. ordliixg id. Bd. — cf. t. árdáy jungfrau Badl. ördö oldal; seite; cropoHa, ördösto kostám wandern, reisen; CTpaHCTBOBaTL Tr. — cf. ördoz, érdé. ördoz oldal; félreeső, idegen; seite; fern, fremd Ist. M. Tb. Gn. örtöz, brdüS Bd. -— ÖOKT., cropoHa Tr. érdéi id. Tr. Ördeí (m.) Ördoi (m.) id. Bd. erdei (m.) NyK. 6:193. — Ossz. ö. lu oldalborda; seitenrippe Tb. 83. M. 5. Bd. Tr. ö.-joy jövevény; fremder Ist. 278. Ist. 266. ö.-aul távoli, ismeretlen falu; ein entferntes unbekanntes dorf Bd. —• örtösö abseits gelegen; loc. örtöstö, ördestá (m.); lat. örtöées, Örtöska, ördeská (m.) abl. örtöégec, ördesgoc abseits Bd. ördeskorák ein wenig abseits P. 9. orém (est.) utcza; gasse Bd. Tr. — orém-luk keresztút, mellékút cza; kreuzstrasse, seitengasse Tr. őrén (cs.) iró; buttermilch Bd. Tr. KHCJioe MOJIOKO Tr. örgém (t.) elképed; erstarren, ausser fassung kommen; Tep-150