Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Tanulmányok - Szilasi Móricz: Cseremisz szótár - V. 37

SZILASI MÓRICZ. 07Ws előre, el; vorwárts, weg: jomak ónos, mon tenos a mese el van, én itt (vagyok); das márchen ist fórt, ich bin hier Gn. 1. moyes-onos hátra-előre; rückwárts-vorwárts Ocs. 23. an: anés, mingés anés (m.) id. Bd. oylás áll; kinn Gn. Tr. oyolás Pu. 43. onglas Bd. — Ossz. oylas-lu (m.) állcsont; kinnbacken M. 4. Bd. tovar-o. fejszenyak; nacken der axt Bd. ono ip; schwiegervater Gn. Bd. onö id. Tr. orísöka (m.) após; schwiegervater M. 8. oúská sógor; schwager Tr. on^ém tekint, megnéz, utána néz; blicken, nachsehen Gn. felnevel; erzieben P. 57. onMém felügyel, felnevel; beaufsichtigen, erziehen Bd. — oncem felügyel; beaufsichtigen Ocs. 28. Ist. 37. CMOTpio, pa3CMar

rpHBaio Tr. —

paksam oncoso gártner Ist. 292. kapsom oncen sogen testét őrizte; er war sein leibwáchter Ist. 125. sonen oncen kalaso jól meggondolva mondd ; sage gut bedacht Bk. 47. — onjoldam körülnéz; umsichtig sein, on&aíam tekint, pillant; blicken, onialedem fr. — anlem (m.) anéalam (m.) Bd. — cf. ongektem caus. on$a különösen; besonders Gn. onfjaka v. on^oko id. Ks. 50. 07if)

akala lisaskok

a jövendő; das zukünftige Ks. 16. anzakla li id. Km. 21. ongalal sógornő előkelő ; vornehmer Pu. 42. onjamo intés, parancs; mahnung, befehl Tb. 24. ongoktém mutat; zeigen P. onzuktem id. Bd. on&aktem id. Ks. 4. oncöktem Ocs. Ist. Tr. jövendőt mondat; sich wahrsagen lassen P. 12. onéuktolam fr. oncokt- megbüntet; bestrafen Ocs. 56. an fektém (m.) Bd. anzaktem (m.) Bd. Km. 15. onzaluktem megpillantat; erblicken lassen Bd. onzuktüktem megmutattat; zeigen lassen Bd. on^eko (lat.) előre, elé; vorwárts, ver (passim) on$ok Bd. átizaka (m.) Bd. totlec o. ezentúl; von nun an Ocs. 80. kozot-gocen o. mostantól fogva; von nun an Ist. 182. k.-g. on^okoée id. Bk. 90. todo-gocen o. id. Ist. 15. oncokolok (recte : onjokolok) jövendő; zukunft Ist. 152. Ocs. 107. -— anzakalák. ongol Gn. onjol, ont

ful

Bd. oncol Tr. Ocs. Ist. Tb. oncal Bk. anzal (m.) Bd. ancal Km. elülvaló, eleje; der vordere, der erste, das vordere — o. igmwo der erstgeborene Ocs. 45. o. pü előfog; vorderzahn, o. kece vorgestern Bd. — oncolkoc kaém n%y Ha nepepisi. Tr. ongolan előtt; vor G. 77. Tr. jumo o. vorgott Ist. 113. — anzalan (m.) Km. 70. onjolke v. onjoko id.: port oúgolket házad elé (az udvarba); vor dein haus (in den hof) G. 79. onzolku Bd. on$olno (loc.) elül, előtt; vorn, vor (passim) — ánzalna (m.). 148