Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Tanulmányok - Szilasi Móricz: Cseremisz szótár - V. 37

CSEREMISZ SZÓTÁR. 39 cken machen Bd. ojdartém id. Tr. ojdartén pudratás zavarba hoz; verwirren Tr. — cf. yoj, yojás. ojá vad ; wild ; ,HHKÍH Tr. — cf. ojém. ojan vajas; mit butter bestrichen, butterig Gn. 61. ojar (fc.) tiszta, derti; klar, klares wetter Gn. derű, hőség; klares wetter, hitze Bd. Tr. ajár (m.) Bd. száraz idő; trockenes wetter P. 57. [(m.) Bd. ojarém kiderül; es wird klares wetter Bd. ojaredem ír. ajarem ojártoso rágalmazó ; verláumder Tr. ojderco (cs.) gömbölyítő, motola; haspel Tr. ojdorca id. Zol. ajdorco (m.) Tr. alderca (rn.) Zol. — cs. yoldorc. ojgo (cs.) szomorúság; trauer Gn. oigo Pn. 35. ojgo szomorúság, bánat, aggodalom; trauer, kummer, sorge Bd. Tr. Zol. ojyo (m.) Bd. ojya (m.) Bd. Zol. ojyis kummer M. 68.— ojgán szomorú; traurig Bd. ojgorem szomorkodik, bánkódik, aggódik; trauern, sich bekümmern Ist. 47. ojgrém Ocs. 34. Bk. 39. Tr. ojgurem,, ojgorem id. Bd. oj/orem (m.) Bd. ojyrem (m.) Bd. Km. 51. ojyalan id. Tr. ojyraktcm (m.) caus. szomorít; traurig machen Bd. oigorém klagen P. 11. — ojgrás polsém kondolieren; coőojií.SHOBaTb Tr. ojgórmas szomorúság ; trauer Bd. ojep : tul ojep szikra; funke Tr. — cf. ip. ojes: möyes-ojes hátul s elöl; hinten u. vorn W. 36. v. ones id. 0. 38. ojlem beszél; reden Gn. 8. Tr. oilem id. Pn. 17. ojlem szándékszik; gedenken, beabsichtigen Bk. 38. — javít; verhessem; HcnpaBJiaio, áchzen, seufzen; oxaio Tr. — cf. yoj gesprách. ojmo: peyedo-o. mittwoch u. samstag der charwoche, wo nach dem aberglauben der cer. man leicht erkranken kann Tr. ojnas (t.) házasságtörés; ehebruch Ocs. 51. ojorém v. ojrém. ojortemes külön; besonders, abgesondert Tr. — cf. ojrém. ojortes külömbség; unterschied; pasjiinie, pa3H0CTí> Tr.— cf. ojrém. oipan képes; mit bildniss Pn. 35. ojrém (est.) elválaszt; trennen, scheiden (passim) ojorém id. Tr. orkalem fr. Bd. ajerem (m.) ajirem (m.) ajrem (m.) Bd. — iktonikten ojren jódot külön-külön kikérdezik; sie fragen sie einzeln aus Zag. 22. kockás ok-ojro enni nem szabad; es ist unerlaubt zu essen Ist. 75. — ojotiem elválik; sich trennen Gn. ojrlem id. Ocs. 74. Ist. 105. ojiien ka jen entfernte sich ibid. ojrlede koston trennte sich nicht Öcs. 49. Ist. 69. oirledémo unzertrennlich Bk. 84. ojraldam, orl'em, ajirlem (m.) szétválik, eloszlik; sich trennen, scheiden Bd. ojeralt- oszlik; sich theilen Uf. Car. 5. ojerlalt- meghasonlik; sich entzweien Máté 12. 25. 143