Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Tanulmányok - Szilasi Móricz: Cseremisz szótár - VI. 172

CSEREMISZ SZÓTÁR. 205 éamá'n kedvezőtlen idő, körülmény; ungünstige zeit, umstand Tr. éamba (est.) menyhal; quappe; HajiMMt Zol. Tr. éamlaném érez; fühlen Tr. — cf. cs. éan-. éanalt- (est.) éanalt-keaé (m.) elszunnyad, elalszik; einschlümmern, einschlafen Bd. — cs. sün- t. sün- kialszik; erlöschen. éaya'é kiválogat, kikeres; durchsuchen; iiepeőnpaTL, mapHTb Tr. sandái (m. t. p.) 1. gyertyatartó; leuchter Bd. Tr. — t. sáridéi — 2. üllő; amboss Tr. — t. sandái cs. sondal. sandáé gereben; hanfrechen; m,eTKa T

iecaTb Ky^e.iL Tr. sa^ga pástétom-féle; rundé, offene, mit brei gefüllte pastete Gn. 23. éange az imént; neulich Gn. — éaygo id. lesángo (m.) id. éáygosék von eben jetzt an, éáygoso az imént; vorig Tr. éanek (est.) szénavilla; heugabel G. 49. — SanÖk, éenik (m.) villa; gabel Bd. éanik Tr. éanól csúszós szánút; schlüpfiger schlittenweg — sanólan adject. Tr. — cf. sapnalt&é. éantok v. sandek id. Tr. éan$a forgács; span, splitter Gn. 68. éan$áé id. P. 27. sáncáé Tr. sap ... v. sop . . . éáp' (t.) erősen; stark (adv.) Ocs. 27. Ist. 73. éaprák erősebben ; stárker (adv.) Ocs. 92. sap id. Step. 22. >— saple erős ; stark (adiect.) Gn. 1. — t. éab rüstig, schnell, flink. éapká halvány, sápadt; blass, bleich — é.-kol őannmeHKa (pbiöa) — éapkalaném fakul; erbleichen, verschiessen — sapkamaltáé blass werden, sapkalandaráé caus. Tr. éapréne rigó; drossel Tr. Bd. éawréne id. Tr. éapsak (t.) csúnya, rút; hásslich, garstig Tb. 246. Tr. éápéálá (m.) külön-külön; einzeln, abgesondert Bd. — cf. t. éábaéáj (éáp-éáj) gleich. éar . . . v. sor ... 1. sar lószőr; pferdehaar Gn. P. 26. Bd. éar sáros szőrös féreg; haariger wurm P. 27. — sár (m.) ideg; nerv Bd. — wüd-é. haarwurm, kür-s. fangschlinge (tik. schnur aus lindenrinde) é.wondo rechen Tr. — s.-éudo riedgras G. 16. 2. éar (cs.) sereg; menschenmasse Gn. 3. éar (— el, jal) kerület; bezirk Step. 4. éar-voc nyilfarkú récze; anas acuta Bd. éarém (cs.) kiterít, kiterjeszt; ausbreiten Bd. Gn. Ocs. 81. éárem (m.) id. Bd. éáráé (m.) M. 25. >— kinyit; öffnen Gn. pas-CTpaHBaTL Tr. —• éarlem kiterjed, elszéled; sich ausdehnen, erweitern, zerstreuen Bd. Tr. éarlem (m.) id. Bd. éarlanáé trans. Tr. 211