Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Margalits Ede: A magyar közmondások és szólások rostája - I. 72

A MAGYAR KÖZMONDÁSOK ÉS SZÓLÁSOK ROSTÁJA. 85 mint idegen országnak tüze. KP. Patriae fumus igni alieno luculentior. Flór. — Ártalmas a háznál: haragos asszony, sűrű füst, lyukas tál. KP. Domina irata, fumus et ráta, patella perforata. damnnm sünt in casa. Sünt tria damna domus : imber, mala femina, fumus. Flór. — Hol tüzet gyújtanak, füst megy kívül is. P. Non est fumus absque igne. Fiammá fumo est proxima. Plaut. — Közel a fűst a tűzhöz. D. Közel van a füst a lánghoz. E. Közel van füstje a lánghoz. D. Galamb. Sólyom madárnak nem lesz galamb fia. KP. Aquila non columbam. Hor. od. 4. 4. 32. Aquila non generat columbam. Flór. Aquilas non progenerant columbas. Flór. Imbellem aquilaa non generant columbam. Hor. — Azt véli, hogy szájába száll a sült galamb. D. Senkinek nem repül a sült galamb szájába. KV. Non tibi perventos ássa columba venit. Non volat in buccas ássa columba tuas. Flór. Senki szájába nem repül a sült galamb. Sz. Szájába a sült galambot várja. D. Várja, hogy a sült galamb szájába röpüljön. D. — Gazda szeme hizlalja a lovat. KV. Ex oculis domini crassantur terga caballi. Flór. Lux domini pulchrum facit ornatumque caballum. Flór. — Legjobb trágya az, melyet a gazda saruján visz a földre. S. Nincs annál jobb trágya, melyet a gazda csizmáján visz a szántóföldre. E. Optimus est fimus, qui cadit de calceis domini in agrum. Flór. — Milyen a gazda, olyan a cselédje. S. Qualis dominus, talis et servus. Petron. — A földet a gazda lábnyoma hizlalja. Ny. 2. Vestigia domini optimum stercus. Flór. Vestigia domini res agro saluberrima. Colum. r. r. 4. 18. Stercus optimum domini vestigia. Flór. — A marhát a gazda szeme hizlalja. Ny. 1. Oculus domini saginat gregem. Flór. Gazda szeme hizlalja a jószágot. E. — Nyomorult gazda az, kit a szolga tanít. KV. Male agitur cnm dominó, quem, villicus docet. Colum. r. r. 11. 1.4. — Gazdag. A gazdagnak könnyen akad rokona. E. A gazdagnak mindenki rokona. E. Gazdagnak sok a barátja. M. Gazdagnak akárki is rokona. D. Sok sógora van a gazdagnak. KV. Amici divitum multi. Bbl. Prov. 14.20. — Szegényből lett gazdagot az ördög sem tűrheti. Nincs kevélyebb mint a szegényből lett gazdag. KV. Ex paupere factus dives magis superbus. Flór. — Nehéz jámborul hamar gazdagodni. KV. Nehéz becsületes utón hirtelen meggazdagodni. D. Eepente dives nemo factus est bonus. Publ. Syr. — Gazdagság. Jobb a a jó hir a nagy gazdagságnál. S. Melius est nomen bonum, quam divitia? multae. Bbl. Prov. 22. 1. •— Nagyobb a becsület a sok gazdagságnál. KV. Nagyobb a jó hirnév a sok gazdagságnál. KV. -— Gond idő előtt megvénheszti az embert. E. Cnra facit canos, quamvis homo non habét annos. Flór. — Gonosz. A jónak árt, ki a gonosznak kedvez. M. Bonis nocet, quisquis pepercit malis. Publ. Syr. — Isten a napot jókra gonoszokra egyaránt költi. P. Dens solem suum oriri facit super bonos et malos. c

Bbl. Máté 5. 45. — Két gonosz közül kisebbet válaszd. KV. E duobus malis minus est eligendum. Cic. off. 3. 1. Ex malis eligere minima oportet. Cic. off. — Gonosz hir szárnyon jár. KV. Gonosz hírnek sebesebb a szárnya. E. Gonosz hirnek gyorsabb a szárnya. S. Fáma repleta malis, velocius evolat alis. Flór. — Tűznél, tengernél, asszonyi állatnál gonoszabb nem lehet. DJ. Ignis, maré, mnlier, tria mala. Flór. —• Gonoszság. Asszonynak könye, gonoszságnak füszerszáma. D. Muliebris lacrima condimentum est malitiaa. Publ. Syr. Gyermek. Égett gyermek fél a tűztől. S. Laesus ab igne puer, timet