Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 7 «vorvergangenes jahr». Az ősrégi ut «év» szó mutatkozik a finn vuosi (gen. vuode-n), veps vos, zürj. vo, osztj. öt (v. ö. pir öt «das vorige jahr») s az ujgur üt, öt, üdi «zeit» szavakban (751, 752.11.). | vakhi sundr «heiss»; v. ö. sanglic simái «feuer»: szkr. gona- «flammenfarbig, glánzendroth», masc. «feuer», laghm. síinek «rotgelb»; innen: gu- «leuchten», mely mellett gya- (part. gyana) «dörren, sengen, glühen». Figyelemre méltó hasonlatok : zürj. s o n ö d-, votj. sünt" «erhitzen, sengen, rösten», zürj. sonid, votj. sünit «heiss» zürj. sondi, votj. sundi «sonne» (753. 1.) | votj. saj «schatten» : v. ö. vakhí sáyá, sariqöli suyd, pers. sayah «schatten» (754. 1.) | mordv. var ni a «wind»: v. ö. sariqöli varm «wolke, nebel», szkr. ürmi «woge» (754. 1.) j votj. sijal- «frieren», sijam «kalt» : szkr. cyá- «erstarren», gyaya- «reif, frost» (754. 1.) j ? magy. jég, osztj. jeng, finn jád: v. ö. vakhí yikh, új-per. yakh, osszét yey, yiy, iy «eis, hagel» (755. 1.) | mordv. rives, cser. ribái, rebez, zürj. ruc «fuchs» : osszét rubas, ruvas, perzsa rubah, kurmandzsi rüwi «fuchs» a perzsa ruftan (prees. 1. sz. rubam) «rauben» tőből (762.1.) | zd. hu- «eber», osszét yuy, yü «schwein»; innen : szkr. su«ausschütten, werfen, gebáreno : «Uralte entlebnung ist mordv. tuva, tuvo ,sau' (aus: *suva) ; die eichenwálder an der mittleren Wolga waren seit alters ein ergiebiges terrain für schweinezucht» (763—4. 11.) | zürj. mez «hammel» : «Altes lehngut» ; v. ö. zd. maesa, szkr. mesa «vvidder, schafbock», ujper. mii, més, afghán mé£'}

maz'

stb. (766. 1.) | votj. ar «jahr», arás «jáhrig» : zd. yáre «jahr» (766. 1.) | mordv. ver is, veriská, verská «lamm», magy. barka, birka, bari ka: vftkbl vurk, sighm varg, sariqöli barka «lamm», perzsa barah «mánnliches schaf)>, kurm. berk, zaza vara, varék, pahl. varak, osszét varik, urek stb. (767. 1.) | votj. I u z «bremse» : v. ö. vakhí dös «wespe, bremse», szkr. danga «bissig, bremse», gör. Sf^, oáxoq «stechendes, bissiges tier» (770. 1.) | votj. kimig, mordv. kráns, lapp karanas, jurák szamojéd hárona, harnga «rabe» : v. ö. sighní khurn, sariqöli khern «rabe», osszét lalon «kráhe»; továbbá : osztj. kölank, magy. holló (771.1.) | finn köhá «das husten», lapp guossa-, mord. koz-, votj. kié- «husten»: v. ö. szkr. kasa- «husten», kas «das husten», vakhi kokh, sariqöli kekh id. (778. 1.) | magy. torok, vog. tur «kehle» : «Merkwürdige, aber wohl zufállige übereinstimmung mit wakhi tor, sariqöli tur ,genick£, basgali

torr jhals'w (782. 1.) | finn sauva, lapp soabbe,