Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4

6 MUNKÁCSI BERNÁT. ban jelent meg. Itt THAW R. keletázsiai utazó «0n the Ghalchak Langnages* értekezésének eredetileg a «Journal of the Asiatic Society of Bengal» 45—46. köteteiben közölt anyagát fogalmi rokonság szerint csoportosítván s egyéb árja dialektusok megfelelő alakjaival egybevetvén, a hol csak alkalma nyílik rá, utal a finnmagyar nyelvek hasonlataira is. «Határozottan áll ugyanis előtte, hogy mielőtt a hun n-b olgárok s más török törzsek Türkisztánból nyugat felé vonultak s hatalmas, sohakésőbb el nemtolható ókgyanántfészkelték volna be magukat a finn-ugorok és irániak egymással érintkező területei közé: iráni, vágyhozzajuk közel álló nomád törzsek messze el voltak terjedve nemcsaka Du-ab-b&n, hanem aPontus és Kaukázus éjszaki oldalán, aVolgamellék pusztaságain sazUral déli lejtőin is s többféle kapcsolatban állottak a szomszédos finn-ugor népekkel. Különösen a szkolotok és alánok, mely utóbbiak sok okból joggal tarthatókazosszétok elődeinek, azon iráni népek, melyeknek e vidékeken való tartózkodása föltétlenül bizonyos s melyekneknem maradhatott el hatása az éjszaki népekre snyelveikre» (747. 1.). Másrészt TOMASCHEK szerint a finn-ugor törzsek műveltségi állapotát sem szabad oly alacsonynak vennünk, hogy némi viszonhatásra ne gondolhassunk, melyet emezek gyakoroltak volna egyes nomád iráni törzsekre, minők pl. a szakák voltak. E helyt közölt tárgyunkhoz tartozó egybevetései: sariqöll par-wus (vakhí par-d) «voriges jahr», ebből: pára «zuvor, vorher» (a finnugor nyelvekben : «das hinten gelegene, vergangene») és vat, ut «jahr»; v. ö. szkr. par-ut, gör. jcépooi és jrépotc, skipet. par-vjét val | magy. méz stb. = szkr. mádhu; gör. [ii&u «süss, honig, met»; továbbá: csecsencz muoz, thus moc «honig», macri «süss» | finn viha «giftsaft» = szkr. visá «flüssigkeit; gift» | zürj. sait, permi saet, sat «silbergeld» — iráni ksaeta «glánzend, glanz», saeta «geld» | zürj. kört, votj. kort «eisen» = zd. kareta, osszét tfard «messer» stb. j magy. e z ü s t, votj. andan «stahl» úgy magyarázva, mint előbbi kutatóknál | finn vas ara, lív vazar, lapp vaeccer «grosser hammer» ; mordv. uzer, uzir «axt, beiL) : egybevetve a zd. uzra-, szkr. vajra- «keule» szóval stb.